Bevezető:

Íme, itt a következő szám. Nagyon kevés információ jut el hozzám az előző kiadások minőségével kapcsolatban. Ennek tükrében különösen meglepő, hogy az netes oldal látogatottsága 1300 körül van. Ezt bárki kontrolálhatja, hiszen megjelenik a lap jobb oldalán, úgy középtájon. Ami még vigasztaló, hogy a nyugdíjas klubban szívesen fogadták. Ismét eljuttatok hozzájuk néhány példányt saját költségemen.

 

Késett a szám megjelenése. Sok prózai, főleg időhiányra visszavezethető ok mellett a technika ördöge is közbeszólt.  Öreg, még első sulintes generációs gépem képe elkezdett akadozni. Mozgatás, videó kártya buhera nem segített, így kénytelen voltam új számítógépes javító helyemhez a zirci Petőfi utca 3. alatt székelő Copi Print bolthoz fordulni. (Azzal lopták be magukat a szívembe, hogy nyomtató tinta ellátásomat rugalmasan, olcsón oldották meg.) Monitor, videó kártya csere, tápegység ellenőrzés után az alaplap „megpiszkálásával" sikerült a gépet üzemképessé tenni, így kezdődhetett az anyag feltöltése. Gyorsabb is lehettem volna, ha tudom, hogy Csaba (20/9237-897) kijön a helyszínre is, így nem kellett volna a gépet cipelni.

 

Bakonyszentkirály, 2010. október 20.

                                                                                  Farkas Árpád

 

SZEMELVÉNYEK

Hűség a Bakonyhoz című kiadványt Huszár Zoltán vezette szövetkezet jelentette meg, Turai Lajos írta. Ebből idézem a Bakonyszentkirályra vonatkozó rész első felét:

 

Csakúgy, mint a többi faluban, Bakonyszentkirályon is tartottak kissé a szövetkezettől, az ismeretlentől, nehezen váltak meg az emberek az örökölt, vagy saját maguk által szerzett vagyonkától. A szövetkezet alakuló közgyűlését 1959. február 14-én tartották, ahol Nagy Lajos mintagazdát, helybéli középparasztot választották meg elnöküknek. A belépő 188 családból ugyanannyi tag került ki. Bevittek a szövetkezetbe 1794 kataszteri hold földet, amiből 1244 kat.h. volt a szántó, 172 darab szarvasmarhát, ebből tehenek száma 48, 80 db. sertést, amiből 30 volt az anyadisznó, és 86 lovat.

Kiegészülve mindez a legszükségesebb szerszámokkal, vetőgépekkel stb., amelyek a föld megműveléséhez elengedhetetlenül szükségesek. Ez lett a Bakonyalja tsz induló vagyona Szentkirályon. A közös gazdálkodást itt is nagy üggyel-bajjal kezdték, nehezen szoktak össze az emberek, a kisparaszti lét tapasztalatai nem bizonyultak elegendőnek a nagyüzem gyors felvirágoztatásához. Itt régi uradalmi épületek sem álltak rendelkezésre, a nagyobb gazdák istállóiban, pajtáiban nem lehetett a nagyüzemi állattartást kialakítani. Ennek ellenére a meglévő állatokat gondozták, szaporították, főként a szarvasmarha- és sertés hizlalás adott, ha nem is túl nagy, de viszonylag stabil jövedelmet a szövetkezetnek.

Növénytermesztésben is éltek tovább a régi paraszti hagyományok, ami bevált a korábbi években, évtizedekben, azt termesztették: búzát, árpát, rozsot, burgonyát, kukoricát, kisebb területen még cukorrépát. A termésátlagok a II. őt éves terv végén sem sokkal haladták meg az egyéni gazdaságokban korábban elért szintet. Kenyérgabonát átlagosan 300 kataszteri holdon, takarmánygabonát 200-220 kat. h.-on, kukoricát 60 kat. Holdon, burgonyát körülbelül ugyanekkora területen, cukorrépát 30-on, míg szálas-és zöldtakarmányt 180.190 Kat. holdon termeltek.

Hasonlóképpen a növénytermesztéshez, a korábban bevált melléktevékenységek kerültek be a tsz ipari munkái közé. A bakonyi erdők közelsége a faipar fejlesztését tette kézenfekvővé, fűrészberendezést állítottak munkába, később többet is, raklapokat, ládákat, szerszámnyeleket gyártottak, Kis mennyiségben előállított termékek piacát sem volt nehéz megtalálni. Ezen kívül kőbányát nyitottak, de itt mindössze 4-5 főt tudtak foglalkoztatni, mert a kereslet a kő iránt igen változóan alakult. Régi kiegészítő munkaként tartották számon ebben a községben is a mészégetést. A szövetkezet is próbálkozott vele, több-kevesebb sikerrel. Ha más termelési ágak kisebb jövedelmet adtak, szárazság, állatbetegség alkalmával jobban erőltették, ha másút jól mentek a dolgok, gyakran elhanyagolták.

Ha kiugró eredményt nem is, de mindegyik termelési ág hozott jövedelmet, amiből a tagság jó átlagos színvonalon megélt, kiegészítve a jövedelmet a háztáji gazdaságban végzett munkával. Akik ennél többet szerettek volna, elhagyták a szövetkezette, vagy eléretlenkedtek. Türelmetlenségük gyakran vezetett vezetőváltáshoz. Az első elnök Nagy Lajos még egy évig sem irányította a gazdaságot, őt Nagy János követte az elnöki poszton. Bár neki már mezőgazdasági képzettsége is volt, a tsz tagjai hamarosan idegen emberrel próbálkoztak., felkérték az elnöki tisztségre Papp Józsefet, aki ezt megelőzően a Balatonaligai Állami Gazdaság kerületvezetőjeként dolgozott.

Nagy fellendülést azonban neki sem sikerült elérni, így a bakonyszentkirályiak újra helyi gazdaembert választottak elnökükké, Hegyi János személyében. Ő már kitartott pozíciójában egészen az 1968-as egyesüléséig.

Az 1960-as évek második felére lassú, de stabil fejlődés kimutatható volt a bakonyszentkirályi termelőszövetkezetben is. Ezt jól érzékelteti, hogy megindult a gépesítés, bár a veszprémvarsányi gépállomás - különösen a nagyobb munkák idején - még sokat segített, a saját géppark már 9 traktorból, a szükséges munkagépekből összeállt. A gabonák termésátlagai már tartósan a 10q fölé kerültek holdanként. Szarvasmarha-állományuk 1967 végén meghaladta a 260-as darabszámot, amiből 110 a tehénlétszám. Valamivel nagyobb volumenben, de továbbra is tejtermeléssel, marha- és sertéshizlalással foglalkoztak. Új ágazat volt a baromfihizlalás a tojástermelés.

Amint a felsorolt adatok mutatják, megéltek ugyan a szentkirályi gazdák saját adottságaik között, de vezetők, tsz-tagok egyaránt belátták, hogy a lendületes fejlődéshez - amelyet az 1960-as évek közepén már néhány környékbeli gazdaság bemutatott - a helyi, egy falu szűkös keretei között nem elegendőek. Ezért sem zárkóztak el, amikor a három község termelőszövetkezeteinek egyesülése 1967 második felében felmerült.

A Bakonyszentkirályi Váralja Mezőgazdasági Termelőszövetkezet végleges területe két lépcsőben alakul ki. Az első egyesülés, amelyet Buda István, az oszlopi tsz akkori elnöke kezdeményezett, 1968. január 1-jével jött létre. Bakonyszentkirály, Bakonyoszlop és Csesznek kis termelőszövetkezetei alkották az új közösséget. Buda István valószínű időben felismerte, hogy az 1967-ben megalkotott új törvények, a gazdaságirányítás rendszerének 1968-ban várható megreformálása milyen lehetőségeket nyitnak a mező- gazdasági üzemek előtt. Bizonyára azt is látta, hogy ezekkel csak azok a
gazdaságok tudnak majd élni, amelyek megfelelő anyagi erővel, munka- képes tagsággal rendelkeznek. A gyorsan növekvő önállóságot a néhány száz hold szántón, silány domboldali legelőn gazdálkodó kis szövetkezetek nem tudják kellően kihasználni.

Az érintett községek tsz-tagsága, ha nem is ilyen távlati gazdasági megfontolásból, hanem sokkal inkább a természetes összetartozás érzésétől vezérelve - Bakonyszentkirály és Csesznek már akkor is majdnem összeépült, Bakonyoszlop pedig alig több mint 2 kilométerre fekszik -, no és anyagi helyzetének kilátásba helyezett javulását mérlegelve, nem ellenezte az egyesülést. A nagyobb anyagi és szellemi erő valóban létrejött, hiszen az új gazdaságnak így 1968 elején több mint 400, egész pontosan 405 tagja és 246 alkalmazottja lett. A tagok közül 146-an már ugyan elérték a nyugdíjas-
kort, de a közös munkában az első év folyamán 325 tsz-tag vett részt. Ez a munkaerő elegendőnek látszott a 4837 kataszteri hold földterület - amelyből 3013 kat. h.-t tett ki a szántó, 258 kat. h.-t a rét, 630 kat. h.-t a legelő és 753-at az erdő - megművelésére, az állatok gondozására. Ha az állatállomány minősége nem is volt kifogástalan, kedvezőnek tűnt, hiszen a 750 szarvasmarhából 260 tehenet fejhettek, több mint 200 hízó marha várta, hogy jó haszonnal pénzzé tegyék, 210 darab növendék üsző - köztűk 20 vemhes - jelentette a tehenészet minőségi utánpótlását. A sertéshizlaló ólakban csaknem 500 süldőt neveltek a különböző telepeken. Ezek pótlását 30 anyadisznó szolgáltatta. Az anyajuhok száma az egyesüléskor 250 darab, szopós bárányt, növendék bárányt az első év tavaszán értékesítették csaknem 300 darabot. Valamennyi csirkét (400--500 darabot) nevelgettek még a tsz asszonyai, ez azonban éppen alacsony jövedelmezősége miatt nem bírt nagy jelentőséggel. Figyelembe véve az eddig felsoroltakat, a szövetkezet melléküzemági berendezéseit, a növénytermesztés gépeit -14 univerzális, 2 db lánctalpas.

 

                                                                                              Farkas Árpád

 

Községünk eseményei

Idősek napja

Bakonyszentkirály Község Képviselő testülete 2010. október 1-jén 15 órakor tartotta a Művelődési Házban az Idősek napját.

Csapóné Schwarcz Mariann „Mit jelent boldognak lenni" című verssel megnyitotta a rendezvényt. Majd Csillag Zoltán polgármester úr szívhez szóló ünnepi köszöntője következett.

Ez követően kulturális műsorunkban felléptek a bakonyszentkirályi Békefi Antal Általános Iskola és Alapfokú Művészet oktatási Intézet néptánc tagozatos diákjai.

Majd az Erzsébet Nyugdíjas Klub lépett a színpadra. Előadásukban elhangzott két vers, és egy új oldalukat is bemutatták. Vidám, tréfás dalokkal, illetve cigány tánccal szórakoztatták a közönséget.

 

 

 

A műsor befejezése után Csizmadia Géza operett előadásával zárta a kulturális műsort, ami nagy sikert aratott az idősek körében.

Ezután Csillag Zoltán polgármester úr köszöntötte a rendezvényen megjelent legidősebb hölgyet, Valthauser Bélánét és a legidősebb urat, id. Kirmer Lászlót. Egy - egy ajándék csomagot és virágcsokrot kaptak.

A köszöntések után következett a finom vacsora, a menü: Frankfurti tokány volt tarhonyával és savanyúság.

A jó hangulatról pedig Haik József gondoskodott, aki harmonikával húzta a talpalávalót.

Mindenki nagyon jól érezte magát.

 

                                                                     Csapóné Schwarcz Mariann

 

                                      PARASZTI MEZŐK DALNOKAI

12. Magyar Parasztköltészet Napja Bakonyszentkirályon, 2010. október 09.


Szombaton délelőtt immár 12. alkalommal gyűltek össze Bakonyszentkirályon a Művelődési Házban a parasztlíra kedvelői és tisztelői. Pár perccel délelőtt kilenc óra után Nagy Edina, a rendezvény háziasszonya, a helyi parasztköltő Nagy Bálint unokája köszöntötte a résztvevőket. A találkozót megtisztelte jelenlétével térségünk Országgyűlési Képviselője Talabér Márta is.

 

 

Pintér Tiborné elmondta Máhl Ferenc Olaszfalusi költő: A parasztköltőre, Nagy Bálintra emlékezve - című versét, majd Szabó Árpádné Pápateszéren élő népdalénekes előadásában gyönyörködhettünk.

 

Az alapítvány kuratóriumi elnöke Ifj. Nagy Bálint köszöntötte a vendégeket, majd felolvasta Hegedűs Jakab szápári, valamint Nádudvari Nagy János Nádudvaron élő parasztköltő rövid üzenetét:

 

Taferner Józsefné, a Zirci COOP ZRT Igazgatója, Fővédnök, megnyitó köszöntőjében beszélt a parasztköltők nagyszerű munkásságáról, akik a napi nehéz munka mellett is tudtak időt szakítani arra, hogy gyönyörű soraikat papírra vessék. Végül felolvasta Nagy Bálint egyik versét, amit üzenetként írt egykor a Veszprémi TIT Váci Mihály Irodalmi Színpadának, akinek a megálmodója, haláláig vezetője volt Pintér Tibor. Alapítványunk alapító tagja is volt egyben Sz. Csordás Évával együtt, aki az óta irányítja az Irodalmi Színpadot.

Ezt követően az Irodalmi Színpad emlékműsorral tisztelgett Sértő Kálmánra, születésének 100. évfordulóján.
Hagyományainknak megfelelően most sem maradhatott el a 12. éve elkezdett rendezvénysorozat vers és prózamondó része, amely a helyi parasztköltőről, Nagy Bálintról lett elnevezve. A délelőtti elődöntő két helyszínen zajlott, ahol az Általános Iskolásoktól kezdve, a szép korúakig bezárólag mérhették össze tudásukat a versenyzők.

 

 

 

Délben minden résztvevő vendégünket a közeli Fácán Vendéglőben megkínáltuk egy kis pörkölttel és üdítővel, majd a Szigethalomról jött Felnőttkórus énekében gyönyörködhettünk. Utána megkezdődött a döntő, immár az összevont zsűri előtt. Mikor befejeződött, a zsűri visszavonult az értékeléshez, a találkozó résztvevői pedig egységesen levonultak a Nagy Bálintról elnevezett parkba, ahol megkoszorúzták az Önkormányzat által 2008 - ban felavatott emlékművét. A megemlékezés és kegyelet koszorúját elhelyezte Taferner Józsefné, a Zirci COOP ZRT Igazgatója, Fővédnök, Bakonyszentkirály Önkormányzata nevében Csillag Zoltán Polgármester, az alapítvány nevében, pedig Ifj. Nagy Bálint, a kuratórium elnöke.

Mire visszaértünk a Művelődési Házba, addigra már a zsűri is elvégezte nehéz feladatát. Sz. Csordás Éva a Veszprémi TIT Váci Mihály Irodalmi Színpad vezetője, a zsűri elnöke értékelte a produkciókat. Most is elismerőleg szólt a jól felkészült versenyzőkhöz, de rávilágított a jövőben kijavítandó hibákra is. Ezt követően kiosztotta az elismerő okleveleket és ajándékokat. Méltó helyre kerültek az ajándékok, közöttük Hoffer Ildikó Zirci keramikus művész, Szücs István Miklós Zirci festőművész, Ladányi József Zirci festőművész, valamint Stumpf Gábor Felsőperei festő művei. Ezen kívül minden vers és prózamondó, helyezéstől függetlenül egy emléklapot kapott ajándékba a szervezőktől. Ezen kívül technikai eszközök és CD - k is kerültek felosztásra. Most első ízben került sor a fellépő művészeti közreműködők és a zsűri részére elismerő oklevél átadására, amit a jövőben is meg szeretnénk valósítani. 

 

A VERS ÉS PRÓZAMONDÓ VERSENY EREDMÉNYEI, FŐ ÉS KÜLÖNDÍJAK:

A LEGJOBB NAGY BÁLINT VERS ÉS PRÓZA ELŐADÓJA: Cservenák Erzsébet Oroszlány
KÖZÖNSÉGDÍJ:                 Cserna Dániel Öskü
ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK

4 - 6 OSZTÁLYOSOK     I.Katona József Olaszfalu
                                    II.Pazár Zsófia Dorka Vértessomló, Hataier Máté Vértessomló, Lencz Tímea Oroszlány
                                         III. Vörösházi Dominik Nagyesztergár
7 - 8 OSZTÁLYOSOK     I. Hadnagy Inez Várgesztes II. Kusicza Bence                                                                                            Csetény
                                    III. Cserna Dániel Öskü
KÖZÉPISKOLÁSOK        I. Kapcsándi Klaudia Pápa   II. Simon Kristóf Pápa
                                     III. Gyömörei Anna Beáta Pápa
FELNŐTTEK                   I. Hegyiné Pethő Edit Eger
SZÉPKORÚAK                I. Cservenák Erzsébet Oroszlány,  Sike Károlyné                                                                                               Füzesabony
                              II. Szíjártóné Radics Etelka Pápa, Gyimóti László Pápa
                              III. Horváth Lászlóné Pápa, Horváthné Gyimóthy Ilona                                                                           Pápa - Tapolcafő

 

A rendezvény ideje alatt egész nap lehetőség nyílott parasztköltők műveinek megvásárlására. A rendezvény zárásaként Ifj. Nagy Bálint az alapítvány kuratóriumi elnöke mindenkinek megköszönte a részvételt és meginvitálta őket a következő, 13. Találkozó eljövetelére is.

Zirc, 2010. 10. 12.

                                                                                   Ifj. Nagy Bálint

 

Bővebb információ a  http://valentinus1.multiply.com/photos/album/267/267 honlapon olvasható. Farkas Árpád

 

Papírgyűjtés az iskolában

 

Az iskolában már hagyománnyá vált, hogy a tanév első felében az utcák benépesülnek újságpapírokat talicskákon, kézben cipelő gyerekekkel, gyakran a szülők is bekapcsolódnak a gyűjtésbe autóval, egyéb járművekkel. Az idén ez október 13-ra esett.

 

 

A hatékony környezet megóvásra nevelésen kívül közösség összekovácsoló szerepe is van a gyűjtés pillanatainak.

 

 

Bár az idén a szelektív hulladék gyűjtés bevezetése miatt kevesebb papír gyűlt össze, de a lényeg a gyerekek hasznos szabadidő eltöltése volt. 

 

 

Bár az idén a szelektív hulladék gyűjtés bevezetése miatt kevesebb papír gyűlt össze, de a lényeg a gyerekek hasznos szabadidő eltöltése volt. 

 

 

 

 

A papírgyűjtés versenyben zajlott az osztályok között. Eredményhirdetésre csak a papír ellenértékének megérkezése után kerül sor.

 

                                                               Farkasné Ábrahám Csilla

 

 

ÖNKORMÁNYZATI HÍREK

 

Az internetes kiadás különszám oldalára adatokat tettem fel néhány érdekes környékbeli  önkormányzati választási eredményből. További információm a helyi önkormányzatról nincs.

 

                                                                                 Farkas Árpád

ÉLETÚTAK

                          Huszár Istvánné védőnő pályafutása.

 

Bakonybélben született 1948. július 26-án. Általános iskolába Bakonybélbe járt, majd Pápán a Petőfi Gimnáziumban érettségizett. Ezt követően védőnői állást kapott Bakonyszentkirályon. Előírták a képesítés megszerzését, ezért érettségi után két évet Szegeden a védőnő képzőben tanult. Míg a védőnő képzőt végezte, addig ezt a körzetet helyettesítéssel látták el, fenntartva állását. A képesítő vizsga után 1968. augusztus 1-én állt munkába.

A bakonyszentkirályi védőnői körzet nagyon terjedelmes, hozzá tartozott Bakonyszentkirályon kívül Bakonyoszlop, Csesznek és 5 puszta, Gézaháza, Imre-major, Kőhegy-puszta, Hajmás-puszta, és Sövénykút. Abban az időben még ezeken a pusztákon is laktak emberek. Akkoriban 40 évvel ezelőtt nem volt olyan jó a közlekedés, mint most, autójuk sem volt az embereknek, ezért leginkább gyalog járt a védőnő is. 

Az egyik legemlékezetesebb esemény, amikor Hajmás-pusztára ment gyalog az erdőn át. Amikor a pusztára ért a lakók kutyái, mint idegenre rátámadtak. A pusztákon abban az időben még iskola is működött, és elég sok család lakott ott.

A másik kellemetlen élmény, ami megmaradt benne, egyik tavasszal hóolvadáskor Kőhegy-pusztára menet az erdőben akkora vízfolyás volt, hogy vissza kellett fordulnia.

Megközelítőleg 40 évet dolgozott ezen a pályán, itt kezdte, és innen ment 2005-ben nyugdíjba. Nyugdíj mellett még 4 évet az akkor induló sövénykúti iskolában iskola védőnőként dolgozott.

Ez nagyon érdekes pálya volt, végig követhette a kisbabák növekedését egészen az általános iskolás koruk végéig. Elmondása szerint jó volt látni, ahogy felcseperedik a következő nemzedék.

 

 

        Varga Katalin                                                   Dér Bernadett

 

Közérdekű hírek, közlemények

Az ügyvéd válaszol:

 

Kihirdették a Btk. módosítását

2010. június 28.

Az új szabályok számos területet szigorítanak.

A legfontosabb változás az úgynevezett három csapás bevezetése. Az, aki erőszakos bűncselekmény miatt korábban már kétszer volt büntetve, különös visszaesőnek minősül. Az ilyen személlyel szemben a büntetési tétel felső határa szabadságvesztés esetén a kétszeresére emelkedik. Ha a büntetési tétel így felemelt felső határa a húsz évet meghaladja, vagy a törvény szerint a bűncselekmény életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, az elkövetővel szemben a jövőben életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni. Hasonló a helyzet, ha valaki egyszerre követ el legalább három személy elleni erőszakos bűncselekményt, akkor a legsúlyosabb bűncselekmény miatt kiszabható szabadságvesztés kétszeresét kell kiszabni, de ha életfogytig terjedő a büntetési tétel, akkor a vádlottat életfogytigra kell ítélni.

A módosítás ezen kívül visszaállította a középmértékes büntetést, ami szerint határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabásakor a büntetési tétel középmértéke irányadó. A középmértéket akként kell megállapítani, hogy a büntetési tétel alsó határához a felső és az alsó határ közötti különbözet felét kell hozzáadni.

Továbbá szigorúbb szankciókat rendelt el azok tekintetében, akik tanárokkal szemben követnek el erőszakos bűncselekményeket. Az új szabályok a nemzetiszocialista mellett a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadását is büntetik.

Dr. Vizi András

 

Anyakönyvi hírek:

Bakonyszentkirály község lakosai közül

 

2009. július 15-től 2009. dec. 31-ig születettek:

Csekő Noémi                              Tóth Adél                    Szakács Hanna

 

2010. január 1-től 2010. október 20-ig

Glück Sándor Bence                Bacher Diána Ilona     

Valyon Hanga Emília               Beke Vivien

 

Bakonyszentkirály községben 2009. július 15-e és 2010. október 20-a között házasságkötés nem volt.

 

Bakonyszentkirály község lakosai közül elhunytak:

 

2009. július 15-től december 31-ig:

Regenye Feren                        Bors Imre                    Gurdon Józsefné

Csollány László                       Baracskai Géza

 

2010. január 1-től

Link Károlyné                         Németh Endre             Farkas Károlyné

Huszár Jánosné                     Dobos Lászlóné           Hutvágner Károlyné

Nagy Lászlóné                       Csillag Ferenc              Vörös László

Link Imre                               Nagy Csaba Márton    Takács Józsefné

Valdhauser Sándor                Bognár Károlyné          Kovács István

Szakács László                       Bíró Ferenc                                        

Valler György                         Zsargó Mihály

 

                                            Az adatokat összerakta: Kuti Ferencné

Megjegyzés: A fentiekből elkeserítő demográfiai tendencia rajzolódik ki. Farkas Árpád

 

 

Anekdoták, viccek:

 

Két tehén beszélget:
- Van bika?
- Nincs bika!
- Leszbika?

 

Hogyan adjunk be egy tablettát a macskának?
Vegye a macskát a karjába. Tegye a fejét a könyökére, mintha egy kisbabát akarna cumiztatni. Gügyögjön biztatóan a macskának:
- Jaj de jó kis macska vagy ...
Ejtse a tablettát a macska szájába.

Vegye le a macskát az állólámpáról, és keresse meg a tablettát a dívány alatt.
Ismételje meg az 1. sz. alattit, azzal a különbséggel, hogy most szorítsa le a macska első lábait a bal kezével, a hátsókat meg a jobb könyökével. Pöckölje a tablettát a jobb mutatóujjéval a macska szájába.

Húzza ki a macskát az ágy alól. Vegyen ki egy új tablettát az üvegből. Álljon ellen a kísértésnek, hogy egy új macskát hozzon.
Ismételje meg az 1. sz. alattit, azzal a különbséggel, hogy mikor a macskát a cumizó helyzetbe hozta, üljön ki teljesen a szék szélére. Hajoljon a felsőtestével egészen a macska fölé, tartsa a jobb kezét a bal könyöke fölé, nyissa ki a macska száját úgy, hogy a felső állkapcsát felemeli, és dobja be a tablettát - nagyon gyorsan. Mivel a feje a térdén van, nem látja, mit csinál, de ez nem számit.

Hagyja a macskát a függönyön lógni. Hagyja a tablettát a hajában.
Ha nő, sírja ki magát. Ha férfi, sírja ki magát.
Most szedje össze magát! Fogja megint a macskát és a tablettát. Az 1. sz. pozícióban mondja határozottan :
- Tulajdonképpen ki az úr a háznál?
Nyissa ki a macska száját, fogja a tablettát, és ... hopp!

Ugye, ez így nem megy? Roskadjon magába, és gondolkozzon:
- Aha! Ezek a fényes körmök minden baj okozói!
Másszon a szekrényhez. Vegyen elő egy nagy fürdőlepedőt. Terítse ki a padlóra.
Vegye le a macskát a kredencről, és a tablettát a virágcserépből.
Fektesse le a macskát a fürdőlepedőre, mindjárt a sarkához, hogy a feje lelógjon a hosszabbik végéről.
Hajtogassa össze a macska mellső és hátsó lábait a hasa előtt. Álljon ellen a kísértésnek, hogy a macskát is összehajtogassa.
Tekerje be a macskát a fürdőlepedőbe. Dolgozzon gyorsan. Az idő és a macskák nem várnak.
Vegye megint fel az 1. sz. pozíciót. Hajlítsa a bal kezét a macska fejéhez. Gyengéden nyomja össze a macska állkapcsát úgy, mintha egy mérges kígyó száját nyitná ki.
Ejtse bele a tablettát a macska szájába, és finoman nyomjon rajta egyet. Tessék! Ennyi volt az egész.
Porszívózza össze a szőrszálakat (a macskáról). Tegyen egy kötést a sebére (a magáéra).
Vegyen be egy aszpirint, és feküdjön le.

 

Sportesemények

 

Hazai pályán játszott a helyi foci csapat a Váralja, Balatonfüzfőt fogadta. Az IFI 1:0 -re győzött, a gólt Námeth Máté lőtte.  A felnőtt csapat 0:5 -re végzett, tehát vastagon kikapott.

(Töreki Ottótól származó információ alapján.)

Alábbiakban néhány kép a mérkőzésekről:

 

 

Oldal: Váralja, falu 2010. október
K ö z é l e t - © 2008 - 2024 - szentkiralyikozelet.hupont.hu

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat