Ajánló helyett
Nem lett ez a szám olyan szép terjedelmes, mint az előző, ami nem is fért fel egy lapra. Vannak üres rovatok, amiket remélem, a következő számokban ki tudok tölteni. Valahogy elkapott a nyugdíjas "betegség", nem érek rá semmire. Itt van mindjárt a Hirdetményeknél jelzett nyilvános testületi ülés, amire nem értem rá elmenni, jegyzetelni, fényképezni. Kárpótlásként egy link, amin láthatók ilyen anyagok, igaz még a tavalyiak, de már teljes körűek.
Ami apró öröm az életben, hogy küzdelmem eredményeként, ha beírjuk a google keresőbe a "bakonyszentkirály közélet" kifejezést, már hozza az újság elérhetőségét.
Továbbra is szívesen veszek minden információt, sőt, tisztáztam, hírdetéseket is elhelyezhetek az oldalon.
Bakonyszentkirály, 2011. február
Farkas Árpád
SZEMELVÉNYEK
Hűség a Bakonyhoz című kiadványt Huszár Zoltán vezette szövetkezet jelentette meg, Turai Lajos írta. Ebből idézem a következő részt: Egyesülés Egyesülés másodszor Az 1974-es nagy' tsz-egyesülési hullám nem hagyta érintetlenül a mi területünk gazdaságait sem. Valójában kézenfekvőnek látszott, hogy az önmagában csak nehezen boldoguló dudari Jószerencsét Termelőszövetkezet csatlakozzon az 1970-es évek első éveiben gyorsan megerősödött, most már leegyszerűsödött nevű: bakonyszentkirályi Váralja Mgtsz-hez. Az egyesülést a bakonyszentkirályi tsz dolgozói sem ellenezték, mivel az erők összevonásáról, ha kicsit körülményesen is, de összességében jó tapasztalatokat szereztek. Támogatták a két gazdaság tervezett lépését a járási és megyei szervek is.
Végül az egyesülés 1974. január 1-jével jött létre, mindkét tsz tagságának teljes egyetértésével. Az új, nagyobb gazdaság összes területe 4125 ha, ebből szántó 2413 ha, rét 223 ha, gyümölcsös 35 ha, legelő 740 ha, erdő 573 ha, egyéb 122 ha. A gazdaság közös. vagyonának 76,4 millió forint, tiszta vagyonának pedig 55,8 millió forint lett az értéke. Tagjainak összlétszáma 531 fő, alkalmazottainak pedig 136 fő a száma. Járadékosok, nyugdíjasok 293-an voltak az egyesüléskor . A közös munkában a tagok közül mintegy 340-en vettek részt az első időkben. A nagyobb tsz elnöke Szakács István lett, a dudari elnök Szalay Ferenc elnökhelyettesként a nagyobb gazdaság személyzeti ügyeit intézte a továbbiakban, a másik két elnökhelyettes, Gubicza Ferenc továbbra is ellátta a főmezőgazdászi teendőket, míg Somfai László a főkönyvelői feladatokat. Az MSZMP termelőszövetkezeti csúcsvezetőségének titkára változatlanul Huszár Zoltán maradt.
Az egyesüléssel létrejött nagyobb gazdaság adottságai lehetővé tették az egyes növények zárt rendszerű termesztését, korszerű nagyüzemi táblák kialakítását és technológiák alkalmazását, a mind nagyobb teljesítményű munkagépek beszerzését, a terményszállítás, -tárolás és -feldolgozás technológiai folyamatainak egymásra építését, a komplex ágazati kialakítását, irányításuk magas szintű szervezettségét.
Állattenyésztésben a szakosított telepek rendszerének a kiépítése volt a feladat a szarvasmarhák, sertések és baromfiak tenyésztéséhez egyaránt. Ez lehetővé tette a telepek gépesítettségének fokozását, az üzemen belüli takarmánykeverés megoldását, valamint az állat-egészségügyi követelmények magasabb fokú kielégítését.
Lehetővé vált a termelés irányítását közvetlenül végző, szakképzett alsó szintű vezetői gárda alkalmazásának kiterjesztése a termelés minden területére, ez a későbbiekben azután megteremtette a feltételeit az üzemeken belüli munkamegosztás kiszélesítésének.
A két korábbi terület színvonalkülönbségeinek megszüntetését céloz hogy a dudari tagság körében is bevezették a bérek havi készpénzt történő fizetését, a segélyek, egyéb juttatások is a szentkirályi szintre emelkedtek. Ugyanolyanok lettek természetesen az elvárások, kötelezettségek is. Ehhez hasonlóan a növénytermesztésben már bevált szentkirályi termelésszerkezetet igyekeztek továbbvinni (gabonafélék, káposztarepce szálastakarmányok), elhatározva a melioráció végrehajtását a Dudar határban is, amellyel együtt az üzemi utak kiépítése ugyancsak megtörté Állattenyésztésben a szarvasmarhának biztosították az előnyt, a korább eredmények tapasztalatait hasznosítva. Nem kerülte el viszont a szövetkezet vezetőinek figyelmét, hogy 1974 első felében jó piaca volt a csirkéknek így az év áprilisától kezdve egyre-másra alakították át a nem használt magtárakat, istállókat, a szarvasmarha-istállók padlásait csirkehizlaldává Az év végére már több tízezer csirkét neveltek fel és vittek pia turnusonként, növelve az állattenyésztési ágazat, s végeredménybej szövetkezet bevételeit. 1975-ben pedig már meghal adták a 10 mi forintos árbevételt a csirkehizlalás bevételei.
Mivel az egyesülést követően a gazdaság szarvasmarháinak létszám meghaladta az 1100-at, növelték a legelőterületeket 1105 hektárra, intenzív gyepgazdálkodással, legeltetéssel csökkentve a szarvasmarhata önköltségét. A tej termelés átlaga 1974-ben és 1975-ben a dudari gyenge tehénállomány miatt visszaesett 2035 literre tehenenként. Meghonosították viszont a húshasznú tehenészetet, amelynek a bővítését a következő évekre tervezték.
A takarmányozásban új módszerekkel kísérleteztek, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem takarmányozási tanszékének javaslatára lucerna és fűszilázst készítettek a szarvasmarhák etetéséhez, formalinnal és savval tartósítva. Az új takarmány tartósítás módszerét megyei szakemberek számára rendezett bemutatókon népszerűsítették.
A legelőterületek jelentős növelése miatt a szántóföldi növények te mennyisége nem esett vissza a tsz-ben, mivel a műtrágya-felhasználást táblánkénti talajvizsgálatok alapján végezték, a talaj munkákat, a hatékony növényvédelmet és vegyszeres gyomirtást pedig a komplex gépcsoport üzemeltetőre bízták. 1975-re sikerült elérni, hogy a búza átlagtermése 31,5 q lett hektáronként, a kukoricáé pedig 46,7 q. Ez évtől tagja a bakonyszentkirályi gazdaság termelési rendszernek, a KSZE szekszárdi szakemberei kezdettől sok segítséget adtak elsősorban a búza és a repce, de a kis területű kukorica termesztéséhez is. Az alaptevékenységek összes árbevétele 1975-ben már meghaladta a 37 millió forintot, amiből a növénytermesztés, 11,9 millióval, az állattenyésztés 23,6 millióforinttal részesedett. A többi az erdőgazdálkodásból származott.
Változatlanul tartották magukat a szövetkezet ipari üzemei ezek esztendőkben. Különösen a faüzem termékei iránt nőtt meg az érdeklődés és kiegészült a munkák köre műbőr ponyvák ringlizésével, amit bérben végeztek a tsz asszonyai, évi mintegy 500-600 ezer forint értékben. A melléktevékenységek összességükben 34,6 milliós árbevételhez juttatták a közös gazdaságot. Az alap- és melléktevékenység pedig 9,2 milliós nyereséghez. A dolgozók keresetei tovább növekedtek, a IV. ötéves terv végére elérték a napi 154 forintos átlagot. A közösből származó éves keresetük átlaga meghaladta 1975-ben a 34 ezer 500 forint. A szövetkezet közös vagyon a pedig 86 millió forintot tett ki.
Dudariak Nádasvölgyben (Fehér fejkendőben anyám)
Cséplés Bakonyszentkirályon
Egy vicces közgyűlési vendég alkotása.
Farkas Árpád
KÖZSÉGÜNK ESEMÉNYEI
Iskola
Farkasné Ábrahám Csilla igazgatói tisztségről történő lemondását a fenntartó önkormányzat elfogadta. Igazgatónak Hortobágyiné Göndör Katalin művészet oktatás-néptánc tanárt, székesfehérvári lakost nevezték ki, 2011. február 16-i dátummal.
Farkas Árpád
Polgárőr Egyesület év értékelője
A Polgárőr egyesület szokásos év értékelő gyűlését január 28-án tartották a bakonyszentkirályi műv.házban.
Csillag Zoltán az egyesület elnöke köszöntötte a megjelenteket. Elmondta, jó lett volna megbeszélni a problémákat, de sokan nem jöttek el. Beszélni kellett volna a csoport közvetlen kapcsolat tartó rendszer kialakításáról, és a felajánlott cseszneki lovas járőrözésről.
Az egyesület tagjainak sikerült közreműködniük a Vár Kft-nél győri lakosok áltál elkövetett lopás tetteseinek kézre kerítésében. A jövőben a szolgálatba állást telefonon be kell jelenteni a zirci rendőrőrs fele.
A Pllgárőr Egyesületek régió felelőse tájékoztatta a megjelenteket mi a teendő bűncselekmény gyanúja esetén, milyen lehetőségek vannak a működés anyagi feltételeinek javítására EU pályázatokkal. A Nádas utcában történt lopáshoz hasonló esetek megelőzése érdekében tájékoztatni kell az időseket a gyakori elkövetési módokró.
Dr. Hutter Ernő felhívta a figyelmet a vásárlói csoportokkal, és kirándulással egybekötött áru eladásokkal kapcsolatban.
Az értékelések után ízletes vacsora közben beszélgettek el az egyesület tagjai az elmúlt év eseményeiről.
Farkas Árpád
Hír ajánló
Községunk életét a későbbiekben esetleg befolyásoló, várható változásokról raktam fel linkeket korábban. Az alábbi hír is nagyon érdekes lehet:
http://nol.hu/belfold/20110214-eloljarok_a_falvak_elen_
http://nol.hu/belfold/20110214-eloljarok_a_falvak_elen_
Farkas Árpád
ÉLETÚTAK
KÖZÉRDEKŰ HÍREK, KÖZLEMÉNYEK
Az ügyvéd válaszol:
Kérdés sincs, válasz sincs.
Anyakönyvi hírek:
Egylőre nem érkezett adat.
Anekdoták, viccek:
Orvosnál:
- Hallása milyen?
- Római katolikus.
----------------------------------------
- Tábornok Úr, felakaszthatom a kabátját?
- Tőlem agyon is lőheti...
----------------------------------------
- Kisasszony, ismét szeretnék szeretkezni Önnel!
- Mi az, hogy "ismét"?!
- Már tegnap is szerettem volna...
----------------------------------------
Érettségin:
- Mi volt előbb, az első vagy a második világháború?
- A második!
- Na ne vicceljen, miért?
- Ja, azt hittem, beugrató kérdés volt...
----------------------------------------
- Mi az? Cukros, és szobahőmérsékleten köt?
- Nagymama.
Forrás: Dr. Csáky Gizella
Sportesemények
Valamikor, nem is olyan régen autó cross versenyeket rendezett Cseszneken a vár és a 82-es főút közötti területen a Váralja Autó-Motorsport szakosztálya Igali István szervezésében.
Ilyen is volt.
Talán valami KISZ kupa lehetett a parkban.
Közélet, 2011. február Farkas Árpád Szerkesztő: