K ö z é l e t

A BAKONYSZENTKIRÁLYI KÖZÉLET LAPJA

SOMFAI LÁSZLÓ főkönyvelő élettörténete

 

Telefonon keresett meg néhány hónapja Somfai László, a Váralja Tsz. volt főkönyvelője, hogy szeretne velem beszélni. Átszaladtam Bakonyszentlászlóra, ahol a lenti dedikációval ellátott könyvvel lepett meg. Laci bácsi főkönyvelősége idején külön rituálé volt az állattenyészők hó végi elszámolásának leadása. Összekészítettük az anyagot, kimosakodtunk az állattenyésztők napi mocskából, felvettük jobbik ruhánkat, és mentünk elszámolni. Így aztán a régi jó kapcsolat okán is szívesen vettem kezembe ezt a művet, ami ráadásul életem egy darabját is számba veszi. Így kezdődik:

 

 

 beolvasas.jpg

 

1. Gyermek, - és ifjúsági éveim Budapesten: 1925-1945 Budapesten, 1925. március 26.-án születtem III. kerület Perc u 1. sz. alatt, egy  földszintes  ”falusi”  házban,  mely  a  Goldberger  textilgyár  közvetlen szomszédságában  volt.  Szüleimnek ötödik gyermeke voltam,  a  legkisebb. Édesapámat  Steidl  Rudolfnak  hívták  (1.  kép).  1895.  évben,  Brassóban  született Eberhardt  Károly  és  Máthé  Apollónia  házasságából.  Az édesanyja  korai  halála miatt, édesapámat Steidl János rozsnyói csizmadia mester és vásározó kereskedő örökbe fogadta és felnevelte. A cipészmesterséget kitanulta nevelőapjánál, akinél később segédként dolgozott, majd mestervizsgát tett. Az első világháborúban a cs. és kir. 32-s gyalogezredben szolgált és őrvezetői rangot ért el. Az olasz fronton harcolt. Kétszer sebesült, melyekből felgyógyult. 

1918-ban vette feleségül édesanyámat, akinek leánykori neve: Kronenfeld Margit  Magdolna. 1891.  évben  született.  Kronenfeld nagyapám Hollandiában született, onnan jött Magyarországra és az óbudai hajógyárban hajóépítő ácsként dolgozott. A Kronenfeld név eredetileg Groeneweld volt és csak később, a könnyebb kiejtés miatt változott.

 

Anyai  nagyanyámat  Jagoschütz  Magdolnának  hívták.  Óbudai  németajkú korcsmáros  család  gyermeke  volt.  Édesanyámnak  egy  nővérét  ismertem,  a  Mili nénit, de volt egy öccse is, a Rudi bácsi, aki Szudéta-német területen nősült meg. 1940-ben  visszajött  Magyarországra  feleségével  és  leányával.  Vili  nevű  fia Németországban  maradt.  Mili  néni  leánya  az  Angéla  néni  volt,  /keresztanyám/ akinek  három  gyermeke  született:  Rezső,  Angéla  /Mutti/,  és  Manyi  /Papp Lászlóné/. Rezső és Manyi gyermekkorukban felváltva sok éven keresztül nálunk laktak. Szüleim nevelték őket.  Szüleim öt gyermeke közül az első és negyedik testvérem meghaltak rövid idővel a születésük után. Béla bátyám 1920. január 6.-án, Margit nővérem pedig 1921.  március  16.-án  született  (3.  kép).  Az  én születésem  után  rövidesen elköltöztünk Óbudáról, az akkor még VII. kerületben lévő Benkő u. 1 sz. házba, melyet apai nagyapám épített. Őt azonban sajnos nem ismerhettem meg, mert az 1920-s évek végén Amerikába kivándorolt és hír nem érkezett róla.  Az  új  házba  korán  költöztünk,  mert  az  nem  száradt  ki  és  egészségtelen levegőjű  maradt.  Újabb  költözésre  kényszerültünk,  de  maradtunk  a  VII. kerületben, melyet Zugló néven ismert a lakosság. A Thököly u. 117. sz. alatti két ötemeletes  bérház  „A” épületében,  egy  udvarról  nyíló  pincehelységet  kaptunk lakásnak,  melybe  az  udvarról  hét  lépcsőn  lehetett  lemenni.  A  helység  mérete: 14x6 méter volt, beton padozatú. Villany, víz szabályosan bekötve. A helységet egy deszkapalánkkal  kettéválasztották.  A  belső  helységben  wc  volt  beépítve, téglafallal elválasztva, szigetelve. Három kisméretű pinceablakon láthattunk ki az udvarra.  A  bejáratnál  lévő  első  helység  elkerített  részében  volt  a  műhely,  ahol édesapám  általában  egyedül  dolgozott,  de  volt,  amikor  2-3  segédre  is  szüksége volt.  Édesapámat  szerették  a  "kuncsaftok”,  mert  mindenkihez  kedves  volt  és elbeszélgetett velük. Jól és olcsón dolgozott. 

Hat éves voltam, amikor  édesapám  elvitt  a  Hermina-úti  elemi  népiskola első  osztályába.  Ez 1931-ben volt, a legnagyobb  gazdasági  válságban. Emlékezetem szerint  nagy  szegénységben  éltünk,  de  vesztett  háború  után  a kisemberek számára az nem is lehetett másként. 

 

Még a polgári iskola első osztályába jártam, amikor Béla bátyám elvitt az Angol u. 26. sz. alatti cserkészotthonba. Ott nagyon jól éreztem magam és kértem is  a felvételemet,  kezdődhetett  a következő szép időszakom.  11 éves koromban kiscserkésznek /apródnak/ felvettek, ami által a 309.  sz. ASSISI SZT  FERENC cserkészcsapat  tagja  lettem.  1937. évben zöldnyakkendős cserkészként, a tíz cserkésztörvény megtartására tettem fogadalmat és ezért ünnepélyes keretek között cserkésznek felavattak.  Játékosan sok mindenre megtanítottak.  Életre neveltek.   

somfai_csalad.jpg

 

Földműves-szövetkezetek szervezése  Emlékezetem szerint az Andrássy úton egy padon üldögéltem, amikor egy ismerősöm  észrevett  és  üdvözölt.  Beszélgettünk.  Panaszkodtam, hogy  nincs munkahelyem.  Elmondtam,  hogy  a  közelmúltban  egy  kicsit  megismertem  a vidéket gyümölcsfelvásárlás közben. Az ismerősöm javasolta, hogy keressem fel a Kisgazda  Párt  Semmelweis  utcai  központjában  egy  barátját,  aki  biztosan  tud segíteni,  a  jövőt  illetően  tanácsot  adni.  Elmentem  a  javasolt  Kisgazda  Párt Központba,  ahol  valóban  adtak  egy  jó  tanácsot:  menjek  el  a  Földművelésügyi Minisztériumba,  mert  tanfolyamok  indulnak,  és  azok  sikeres  elvégzésével megbízást lehet kapni munkavégzésre. A minisztériumban megkerestem a javasolt személyt,  aki  tájékoztatott,  hogy  a  közeljövőben  indul  egy  előadás  sorozat, melynek tanfolyam jellege van. Az előadók Veres Péter és Erdei Ferenc népi írók lesznek.  Az  előadók  elsősorban  a  földreform  során  földhözjuttatott  zsellérek, cselédek,  kisparasztok  nehéz  sorsát  fogják  ismertetni  és  elmondják  a  jobb  jövő lehetséges  útjait. Nagyon tetszett a tájékoztatás és jelentkeztem hallgatónak. Az előadás  sorozat  október  elején  kezdődött  és  négy  hétig  tartott.  Tizenkét alkalommal  ismerhettük  meg  az  előadóktól  a  vidéki  élet  nehézségeit  és  az életkörülmények  megjavításának  lehetőségeit.  Részletes  tájékoztatást  kaptunk  a miniszteri  rendeletről,  melynek  alapján  a  földreform  során  gazdátlanul  maradt épületek,  gazdasági  felszerelések,  gépek  az  újonnan  alakuló földműves-szövetkezetek  tulajdonába  mennek  át.  A  szövetkezetek  a  jogszabály szerint alakulhatnak, üzletrész jegyzéssel alapszabály elfogadásával, igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok választásával. Beszerzési, értékesítési, géphasználati, őstermelői  csoportokat  alakíthatnak  csoportvezető  választásával.  Az  előadás sorozatot  24  személy  hallgatta  végig,  akik  közül  15  fő  vállalkozott  vidéki munkára,  vagyis  arra,  hogy  szövetkezet  szervezési  munkát  fog  végezni.  A minisztériumi elbeszélgetéskor én Veszprém megyei munkát vállaltam. Korábban nem ismertem  Veszprémet,  csak  a  háború  során  a  légiriadós  jelzések  alapján tapasztaltam, hogy Veszprém után rövidesen a főváros fölé érkeztek a bombázók. A Balaton, Bakony, Somló számomra egyébként ismerősnek és tetszetősnek tűnt. Választásom alapján megbízást kaptam megbízólevéllel és  ingyenes  vasúti utazásra jogosító igazolvánnyal.

A Bakony elsősorban fában gazdag és ezért nekem ezen a területen lesz lehetőségem  a  jövőben  tevékenykedni.  Emlékeztem,  hogy  a  szövetkezet szervezéskor  Gicen  láttam  egy  használaton  kívüli  függőlegesen  fűrészelő, egyszerre 8-l0 szál deszkát is termelő gattert a volt gépműhely udvarán. Még a szervezés idején Nagy Gábor volt uradalmi gépész -jelenlegi párttitkár- elmondta, hogy a gatter üzemképes és használható is.  Október elején felkerestem  Gicen Nagy Gábort,  aki  továbbra is  állította, hogy  a  gatter  üzemképes.  Kérésemre  be  is  indította  azt  és  jól  működött. Megbeszéltem vele és a szövetkezet ügyvezetőjével, Imre Jánossal, hogy a község lakóitól  megvásárolom  a  tulajdonukban  lévő  fenyőrönköt,  amiből  a  szövetkezet részemre a gatterral fűrészárut termel, bérmunkában.  A  szövetkezettel  való  megállapodás  előtt  Győrben  felkerestem  Neuwirth épületanyag kereskedőt és fenyő fűrészárut ajánlottam a kereskedésébe. Neuwirth úr  személyében  ügyes,  élelmes  kereskedőt  láttam,  aki  megbízott  bennem  és  a szállítandó  árura  előleget  adott.  Az  előlegből  a  rönköket  megvásároltam,  a bérmunka díját kifizettem. 

A régebben bezárt „Hangya” boltnak még a berendezése is rendelkezésünkre állt. A kereskedést el lehetett kezdeni, csak egy rugalmas boltvezetőt kellett keresni. Ezt  megtaláltam  Szelid  Pál  személyében,  aki  Győrből  teherautóval  járt  ki Bakonyszentlászlóra  tűzifát  vásárolni,  amit  Győrbe  szállított  eladás  céljából. Szelid  Pál  a  háború  előtt  Győrben  egy  fűszerüzletben  tanult,  kereskedősegéd képesítése volt és mivel gyakorlata is volt, elvállalta a bolt vezetését. Jó kedélyű, jó fellépésű, alkalmazkodó fiatalember volt, aki nagy ambícióval kezdte el az új munkáját. 

 A  mérleget  a  MESZÖV  ellenőrzési  osztályának is megküldtem. Február elején Horváth Kálmán - aki az ügyvezetői leváltásomat javasolta, - telefonon kért, hogy Zircen keressem meg. Felkerestem. Érdeklődött  munkám  felől.  Tájékoztattam,  hogy  az  nagyon  érdekes,  csak számomra kevés. Ekkor javasolta, hogy vállaljak vándor-könyvelői feladatot, ami azt  jelentette,  hogy  5-6  szövetkezet  könyvelését  kellene  végeznem.  Javaslatát elfogadtam  és  vándorkönyvelő  lettem.  Cseszneken  kezdtem.  Kerékpárral közlekedtem. Elég nehéz volt az anyagot összegyűjteni, de sikerült. A mérleget innen is beküldtem az ellenőrzési osztályra. 

 foldmuvesszov_bszlo.jpg

1958.  év  végén,  1959.  elején  nagy  mozgások  voltak  a  falvakban.  A Kormány  a  termelőszövetkezetek  fejlesztését  szorgalmazta  még  rendeletek hozásával  is.  Az  új  szövetkezetek  alakítása,  a  már  korábban  megalakult  tsz csoportok  felfejlesztése  céljából  szervező  brigádok  mentek  a  városokból  a községekbe,  agitációs  munkára.  Eredménnyel  jártak,  mert  sorra  alakultak  az  új termelőszövetkezetek  és  a  már  korábban  megalakultak  növekedtek.  A  Kormány látta,  hogy  a  szövetkezetek  vezetéséhez  szakembereket  szükséges  biztosítani. Rendelettel szabályozta a tsz munkát vállaló szakemberek támogatását. 

Bakonyszentlászlón  "József  Attila"  néven  működött  kis  csoportból  lett felfejlesztett termelőszövetkezet 1959. elejétől. Elnöknek Hutvágner Tamást, a kis csoport  korábbi  elnökét  választották,  aki  szakmai  segítséget  kért  a  Járási Tanácstól.  A  Kormányrendelet  alapján  a  járási  szervekkel  történt  megbeszélés után Csala Tibort agronómusnak, személyemet pedig könyvelőnek választott meg a  közgyűlés,  miután  a  feladatot  elvállaltuk. 

Bakonyszentlászlón  elkészítettem  az  fmsz  1962.  évi  mérlegét,  és  azt  a gazdasági beszámolóval együtt a közgyűlésen ismertettem.  A hozzászólások előtti szünetben három cseszneki küldött  - akik egyben cseszneki  "Váralja”Tsz  vezetőségi  tagjai  is  voltak  -  megkeresett.  Beszélgetés közben  kértek,  hogy  másnap  Cseszneken,  a  tsz  irodájában  keressem  meg  őket, mert szeretnék, ha elvállalnám a tsz könyvelési munkáját főkönyvelőként. Tudják, hogy Bakonynánán már elvállaltam a feladatokat, de annak ellenére bíznak, hogy Cseszneken is el tudom azt látni. Kértek, hogy vállaljam el náluk is a főkönyvelői munkákat. 

A következő napon átmentem Csesznekre. A tsz irodában már vártak rám a következő személyek: Takács Ferenc tsz elnök, Fodor Károly, Kovács Dezsőné vezetőségi  tagok,  Lukács  Ferenc  jelenlegi  könyvelő,  Simon  Jánosné  pénztáros, Fribiczer  Márta  adminisztrátor.  A  vezetőség  tájékoztatott,  hogy  az  alakulás  óta próbálkoznak jó eredményt elérni, de nem jártak sikerrel, pedig úgy érzik, hogy ahhoz a lehetőségeik megvannak. Elmondták, hogy nagykiterjedésű, szakszerűen művelt volt közbirtokossági  erdő  van  a  tsz  tulajdonában,  négy  kőbányát üzemeltetnek,  ház  és  építő  követ  bányásznak,  melyet  útépítéshez  használnak  az Útépítő Vállalatok. Mészégetésre alkalmas követ is bányásznak, amit mészégető kemencékben  fával  darabos  messze  kiégetnek.  A  tájékoztatásból  én  is  láttam  a lehetőségeket és nyilatkoztam, hogy amennyiben a Járási és a Megyei Tanács is egyetért  az én kettős munkavégzésemmel és a tsz tagság így megválaszt, akkor elvállalom  a  főkönyvelőséget.  A  vezetőség  ezután  eljárt  a  hivataloknál,  a hozzájárulást  megszerezték,  a  tsz  tagság  is  megválasztott  és  ezért  1963.  április 15.-én az új munkáimat elkezdhettem. Az előzőekben leírtak szerint 1963. évben, 38 évesen, megváltam a földműves-szövetkezeti mozgalomtól. 

A  sors  átirányított  a  mezőgazdasági  termelőszövetkezetekhez,  és  ott  is maradtam 21 éven keresztül egészen a nyugdíjba vonulásomig, 1984. június 30.-ig. 

 csepel.jpg

Az  újabb  lemondás  után  a  Járási  Tanács  javaslatára  a  közgyűlés  Takács Ferenc  zirc kardosréti  lakost  választotta  meg  elnöknek.  Az  új  elnök,  Takács Ferenc  /Feri  bácsi/  Vas  megyei  származású.  Korábban  Géza-házát,  Imre-majort magába foglaló középbirtokot vezette, így volt nagyüzemi gyakorlata. A cseszneki tagok ismerték és kedvelték szókimondásáért és jó szándékáért, jószívűségéért. A tsz agronómusa Nagy László bsztkirályi lakos, mg-i technikus volt. Szorgalmáért kedvelték a tagok. A könyvelési munkát Lukács Ferenc helybeli lakos igyekezett végezni, de nem ment neki és ezért lemondott ezen feladat végzéséről. Pénztáros és  munkaegység  számfejtő  Simon  Jánosné  volt.  Az  általános  adminisztrátori, majd később leíró könyvelési munkát Fribiczer Márta /férjezett: Dévényi Tiborné/ végezte.  Mint  korábban  már  írtam,  személyemet  a  vezetőség  javaslata  alapján választotta  meg  a  közgyűlés  főkönyvelőnek,  amit  a  Járási  Tanács  elismeri. 

 cseszn.major.jpg

A  cseszneki  tsz-ben  sok  "univerzális”  tag  volt,  akik  a  gépi  munkáktól kezdve a fafeldolgozásig sok mindenhez értettek. A sok tapasztalatot, gyakorlatot megfelelő  irányban,  jó,  gazdaságosan,  keresett  termékek  gyártásához  lehetett hasznosítani.  Ebben  a  munkámban  nagy  segítségemre  voltak  a  tsz  közvetlen vezetői. A gyakorlati munkákból megismerték a tagok szaktudását, tapasztalatát, gyakorlatát.  A  kezdeti  időszak  történetéhez  tartozik  egy  Csepel  tehergépkocsi vásárlása.  Tehergépkocsit  abban  az  időben  csak  külön  kapcsolattal,  így  szerzett külön  kiutalással  lehetett  szerezni.  Ezt  a  külön  kapcsolatot  egy  tsz  tag  révén sikerült  megtalálnunk  Kossá  István  akkori  közlekedési  miniszter  személyében. Egy, a  honvédségtől  kivont,  leállított  Csepel  tehergépkocsit  kaptunk,  melyet felújítottunk  és  üzembe  helyeztünk. 

kobanyaszok.jpg

Folytatása következik.

VÉLEMÉNY

ANEKDÓTÁK, VICCEK

 

Kurvára megy a pénz! - mondogatta apám is, anyám is, csak más-más

hangsúllyal.

Ha éjfélig nem kerülök ágyba, hazamegyek.

Ha a hülyeség virágozna, akkor Te már rég botanikus kert lennél!

Nézem, és azon gondolkodom: kegyed tetszik-e már nekem vagy igyak még!

Veszélyes környéken lakom. Ahányszor becsukom az ablakot, mindig odacsukomvalaki kezét.

 A hóesés olyan, mint az új férfi az ágyban.

Nem tudod, meddig tart és hány centis lesz!

 Addig röhögtünk a főnök viccén, amíg megértettük, hogy az a mai feladat.

 Múlt éjszaka mondtam a barátnőmnek, mennyire szeretem, erre azt mondta, biztos már megint részeg vagy!

Amikor kérdeztem, miből gondolja, azt mondta:

"Mert én az apád vagyok!"

 A nőkkel úgy vagyok, mint az elefántokkal.

Szívesen megnézem őket, de otthon nem tartanék egyet sem.

 A második milliót már becsületesen is meg lehet keresni.

 Ha meg akarsz tudni magadról valamit - ráadásul ízes részletességgel -, csakmondd azt a feleségednek, hogy kövér.

 

Egy ivászattal töltött éjszaka után nem tudok rosszabbat elképzelni, mint arra ébredni, hogy fekszik melletted valaki, akinek nem emlékszel a nevére, hogy hol találkoztatok, és hogy mitől halt meg.

Amikor legutóbb szeretkezni próbáltunk a feleségemmel, de semmi jó nem sült ki belőle, megkérdeztem:

- Mi a baj, te sem tudsz senkire gondolni?

Utálom, amikor valaki megkérdezi, hogy mennyi az idő, és közben a csuklójára

mutat. Én tudom, hogy hol hordom az órám! Vajon ő mit szólna, ha a farkamra mutatnék, amikor megkérdezem, hogy hol a WC?

A szőke panaszkodik a barna barátnőjének:

- Butaságot mondtál, mert lefeküdtem mindenkivel a cégnél, megkefélt

mindenki az utcából, végigment rajtam egy egész hokicsapat, de alig fogytam pár dekát!

Mire a barátnő:

- Még egyszer mondom: TÚRÓKÚRA és nem KÚRÓTÚRA!

Nyuszika találkozik a kígyóval.

- Te kígyó, ne haragudj már, hogy a múltkor cikiztelek a lábad miatt!

- Jó, semmi gond.

- Tényleg?

- Tényleg.

- Akkor kezet rá!

A Rákóczi téri prosti leszólít egy pasast:

- Szép szőke hercegem, gyere, játsszunk töltött cigarettát!

- Az mit jelent?

- Én adom a hüvelyt, te meg a dohányt...

 

A tengerparton napozik egy házaspár. Az asszony észreveszi, hogy a férje

minden arra járó csinos lány után forgatja a fejét. A nő nem hagyja ezt szó nélkül:

- Drágám, velem jöttél nyaralni, ugye?

- Persze! De attól még, hogy diétázom, megnézhetem az étlapot!

 

- Elegem van belőle, hogy örökké csak válogatsz! - szidja az asszony a

férjét. - Hétfőn kifejezetten ízlett a kelkáposzta főzelék, kedden is

jólesett, szerdán is szívesen megetted, csütörtökön sem szóltál rá semmit, most meg azt mondod, hogy ehetetlen?!

 

- Hagyott már el téged valaha a feleséged?

- Fenéket, folyton csak ígérgeti!

 

Egy fiatal pár nászútra érkezik egy hotelbe. A fiatal feleség elég

kényelmetlenül érzi magát a bőrében, ezért azt kéri a férjétől:

- Drágám, mi lenne, ha úgy viselkednénk, mintha már régóta házasok lennénk?

- Rendben - mondja a férj -, akkor te viszed a bőröndöket.

 

A végletekig zsugori uzsorás elmegy a koporsókészítőhöz. A tulajdonos

ajánlgatja a koporsókat:

- Tessék parancsolni, itt egy fekete lakk-koporsó cirádákkal, aranyozott

betűkkel a halott nevével, csak 30 000 forint.

- Nem lehetne valami egyszerűbbet? - mondja az uzsorás. - Nem olyan nagy a mi halottunk.

- Akkor itt van egy matt fekete, kevés cirádával, ezüst betűkkel a halott

nevével, 20 000 forintért.

- Nem lehetne valami egyszerűbbet, nem olyan nagy a mi halottunk - alkudozik tovább a vén zsugori.

- Akkor itt van egy gyalult deszkakoporsó ciráda nélkül, a halott nevével,

csak 10 000 forint.

- Nem lehetne valami még egyszerűbbet? Nem olyan nagy a mi halottunk.

- De uram, mégis kije magának a halott?

- Az anyósom.

- De kedves uram, hát miért nem ezzel kezdte? Hozza be az anyósát, és szögelünk rá négy fogantyút.

 

- Milyen valójában a házasság?

- Olyan, mint egy sivatagi délibáb. A távolban paloták, pálmák, tevék látszanak. Aztán mikor közelebb érsz, akkor eltűnik a palota, a pálmák, és kettesben maradsz a tevével.

 Aki mindezt összehordta: Farkas Árpád

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 3
Tegnapi: 10
Heti: 23
Havi: 565
Össz.: 138 300

Látogatottság növelés
Oldal: 2013. dec Somfai
K ö z é l e t - © 2008 - 2024 - szentkiralyikozelet.hupont.hu

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »