2012. szeptember     V. évfolyam 3. szám

A képek most is könnyebben letölthetőek, nézhetőek az alábbi oldalon:

http://www.szentkiralyikozelet.5mp.eu

SZEMELVÉNYEK

 Hűség a Bakonyhoz című kiadványt Huszár Zoltán vezette szövetkezet jelentette meg, Turai Lajos írta. Ebből idézem a következő részt:      

AZ ELŐZŐ SZÁBÓL LEMARADT VEZETŐKRŐL SZÓLÓ

 

Huszár Zoltán a szövetkezet elnöke, aki ezt a kiadványt készítette, időközben elhunyt. Emlékére a 2011. július-augusztusi számban tettem be a róla szóló részt, ott olvasható. Ezt a számot így az elnökhelyettessel kezdem. 

 

 

A Bakony elkötelezettje

HANICH GYÖRGY TERMELÉSIRANY!TÓ ELNÖKHELYETTES

 

A Bakonyszentkirály, Bakonyoszlop, Csesznek és Dudar névvel jelölt táj a maga természeti szépségével a Bakony megragadóan vonzó vidéke. Turisztikai értékét az emberek régen fölfedezték, erre vall a felszabadulás előtti "béke­évek" fellendülő idegenforgalma is. Csakhogy ami az alkalmi látogatónak esztétika, az az itt élőknek a gazdálkodás színtere. Itt a föld megművelése az átlagosnál nagyobb erőfeszítéssel és költséggel jár, viszont a munka eredménye kisebb és ráadásul a hűvös klíma, rendszerint késői kitavaszo­dás, a korán beköszöntő fagy és tél a termeszthető növények körét is szűkíti. Csak tetézi a gazdálkodás nehézségeit a domborzatból adódó talajlemosódás, az erózió veszélye.

A természet azonban nagy igazságtevő. Amit elvesz az egyik "kezével", visszaadja a másikkal. A hagyományos mezőgazdaság számára mostoha ez a vidék, de fában, erdőben gazdag és a hegyek nagy értékeket is rejtenek. Hogy mást ne mondjunk: mészkövet, építőanyagot. Az a természeti adománynál is nagyobb kincs, hogy az itt élő embereket megedzette, leleményessé, vállalkozóvá tette. Itt az egyéni gazdálkodás idején is a parasztember természetes sajátja volt, hogy a föld hasznát egyéb tevékeny­séggel- fuvarozással, faszén- és mészégetéssel, az erdők fájának földolgo­zásával- egészítse ki.

A termelőszövetkezetek megalakulása után volt ugyan néhány év elbizonytalanodás a kiegészítő tevékenység jelentőségét megítélően, de hamar rájöttek a kialakuló nagyüzemekben, hogy nem a hagyományt kell megszakítani, hanem azt az új körülményekhez igazítani a feladatuk.

A Váralja Tsz és a jogelőd, a "társult" gazdaságok egyik sajátos jellemzője, hogy itt kevés kivételtől eltekintve azok a vezetők, szakembe­rek boldogultak igazán, ismerték föl e termőtáj lehetőségeit, akiknek erős a "bakonyi" kötődésük. Igen tanulságos ebből a szempontból is Hanich György életútja. A maga 40 évével a szövetkezet nagy múltú tagjai közé tartozik. Zircen született (1949-ben), de Nagyesztergáron járt általános iskolába, Zircen gimnáziumba, 1971-ben Körmenden szerzett mezőgazdasági gépész üzemmérnöki diplomát. Alig múlt 21 éves, amikor 1971. július 1-jén a Váralja Tsz-ben (ekkor még Dudar nélkül) gyakornokként jelent­kezik, s mert nincs a gazdaságban gépes szakember, azon nyomban gépcsoport-vezetői beosztásba jut.

Ekkortól, '71 nyarától tart Hanich Györgynek a Váralja tsz-hez tartozása - néhány hónapos ugodi kitérőve1. Itt nem is az a megjegyzésre érdemes, hogy nyolc hónapig gépesítési főágazat-vezető volt Ugodon, hanem milyen "csábítással" tért vissza. Szakács István elnök azzal kereste meg, hogy helyi tapasztalata, szervezőkézsége és az, hogy a tsz-nek tervei vannak a kiegészítő ágazatok fejlesztésére, ahhoz pénz is akad - vegye át az ipari üzemek vezetését.

Az elnök és az ambiciózus' fiatal szakember hamar megállapodott a termelésfejlesztési stratégiában. Azt úgy fogalmazták meg, éppen a nagy kudarcot jelentő betonbunkeres tehenészeti telep tanulságai alapján, a gazdaság nem viseli el azt a megosztást, azért kell jövedelmező kiegészítő tevékenység, hogy az fenntartsa a veszteséges ágazatokat. A munka minden szférájában eredményességre kell törekedni, ez lehet csak a stabilitás alapja. Hanich György egyetlen dolgot kért az elnöktő1. Azt, hogy "szemmel tarthassa" a kiegészítő ipari üzemekhez kapcsolódó részle­geket. így a gépesítést, a szállítást, az erdőgazdálkodást. Érvei meggyő­zőek voltak: ahhoz, hogy az ipar "menjen", szállítás, műszaki kiszolgálás kell és az alágyújtós gyártása is megköveteli az erdőgazdálkodással való legszorosabb együttműködést.

Az ez után következő időszak jelentős a tsz gyarapodásában. A kőbánya Dudarra telepítése egyben műszaki fejlesztéssel, kapacitásnöveléssel járt együtt. Ugyancsak Dudaron műanyagüzemet szerveztek fóliagyártással, ponyvafestéssel, bővült a textilipari tevékenység. A faüzem gattert kapott, az új csarnok a termelés növelését tette lehetővé. Az ipari ágazatok bevétele és nyeresége évről évre emelkedett - rövid idő alatt nem egészen 40 millió forintról 70 millió forint fölé szökött fel árbevétele, biztonságot jelentő eredményességge1. Ez az időszak az alaptevékenységben is fontos változásokat hozott. A növénytermesztés eredményesebb munkáját szol­gálta a szárító, a 2 ezer tonnás magtár építése. A fejlesztésből az állattenyésztés sem maradt ki. A fejőház létesítése azt jelezte a tagság előtt;

Hogy a tsz vezetősége nem sorolja az ágazatokat fontos és eltűrhető kategóriába. A kiegyensúlyozottság ugyan adott időben sorrendi fejlesz­tést követel, de a veszteség sehol nem tartható.

Az 1986 februárjában bekövetkezett elnökváltás nem hagyta érintetle­nül Hanich Györgyöt sem. Az irányítása alá tartozó szervezetek - a jogaikkal jól élő ágazatvezetők, az adott közösségek eredményes munkája' nyomán - tekintélyt adtak személyének, így nem jelentett meglepetést a kollektíva előtt, hogy Hanich György termelésirányító elnökhelyettesi megbízást kapott. Előrelépése ugyan a tagság által indokolt volt, akadtak, akik éppen "melléküzemes" múltja miatt attól tartottak, hogy a hagyomá­nyos mezőgazdaság háttérbe szorul.

A gyakorlat másképpen alakult. Már az elnökváltás előtt megkerülhetet­lenné vált a kérdés: a tejelő tehenészet vesztesége nem tűrhető tovább, vagy meg kell szüntetni, vagy új telep építésével gazdaságossá kell tenni. Az idő megerősítette, hogy a vezetőség helyesen tette, amikor az utóbbi megoldás mellett döntött. A megvalósítás már az új elnök és a termelésirá­nyító szakvezető igazi próbatétele lett. Az új telep mindenben igazolta az előzetes reményeket. Nőtt a tejtermelés, nyeresége számottevő, noha a költségek lefaragásában és sok másban jócskán adódnak még feladatok ­az eredményes ágazatok nem mutogatnak már a tehenészet dolgozóira.

Huszár Zoltán elnök, Hanich György és a tsz egész vezetősége 1986 elején a tehenészet elsődleges fejlesztése mellett úgy jellemezte a gazdaság helyzetét, hogy az ipari tevékenység jó színvonalon áll (persze egyre éleződő versennyel kell a piacon számolni!), a növénytermesztés éppen hogy elfogadható. .. Tehát feladat van minden ágazatban. Az alaptevé­kenység fejlesztésének az az alapja, hogy a tervek igazodjanak a közgazda­sági szabályozókhoz. A növénytermesztésben a hozamok roppant nagy ingadozásokat mutatnak. A gépesítés, a talaj erő-gazdálkodás javításával csökkenthetők a szélsőségek. A szarvasmarha-állomány növelése megkö­veteli a növénytermesztéstől, hogy biztonságosabb legyen a takarmányellá­tás, de az árunövények szerepe, fontossága sem csökkenhet.

Amikor Hanich György elvállalta a termelésirányító elnökhelyettes tisztét, önmagában úgy számolt el, hogy izgalmas feladat, megméri az embert, mire is képes - csakhamar felismerhette, hogy milyen nagy felelősséget vett magára. A gazdaság messze nem jutott képessége csúcsá­ra, a fejlesztéshez újabb és újabb beruházásokra van szükség, de azt is számba kellett vennie, hogy az eredményhez nemcsak pénz, gép, technika kell, hanem a vezetőtársakat körülvevő bizalom légköre is, mert az serkenti kezdeményezőkészségüket. És a jó közhangulat a kétkezi dolgozóknak is éltető közege.

És az sem hagyható figyelmen kívül, itt újra a régi tehenészetre utalhatunk, hogy a dolgozó, ha meg is kapja munkája bérét, a sikertelenség nyomasztó, szinte összetöri az embereket. Azt tartja hát Hanich György, az egyéni érdekeltséget úgy kell fejleszteni, hogy ki-ki személyes munkáját a közösségi hasznosság tudatában végezhesse. Ahhoz viszont a vezetők állandó készenléte kell. Példaként említi, úgy is jelen kell lenniük, hogy. óvják a dolgozó egészségét portól, vegyi anyagtól a fa-, a fóliaüzemben, vagy a kőbányában. Fontos, alapvető a jövedelmezőség, de a foglalkozta­tás, a családok keresete, biztonságtudata sem elhanyagolható.

Hanich György fiatal kora ellenére már-már a tsz-vezetők "veterán" nemzedékéhez tartozik. Megbízik vezetőtársaiban, egy kicsit már kívülről is tudja nézni őket. A tehetséges jelzőt újra és újra használja, megbízható a munkában, kezdeményező, közéletiséget vállal - dicséri társait, de kritikáját sem hallgatja el. "Csendessége" már nem elég, határozottabb lehetne, nagyobb hitet a munkában, emelkedjen túl ágazati szemléletén. . .

Hanich György 1949-ben született. Akkor, amikor az első termelőszö­vetkezetek megalakultak. Örökségének tartja ezt a múltat. Azt is vallja, hogy a szövetkezeti mozgalomnak nemcsak múltja, jövője is van. Ha el-elragadja a hév, ez az akarat munkál benne. Úgy tartja: közös felelősség, hogy jól éljenek az emberek, itt a Bakony rengetegében. Szeretik a munkát és erejük is van hozzá.

Szentlászlótól Szentkirályig

KOVÁCS JANOSNÉ FŐKÖNYVELŐ ÉSA NŐI CSAPAT

 

A szemüveg teljesen átrendezi az ember arcát. Sajátos keménységet kölcsönöz, tekintélyt ad. Kovács Jánosné főkönyve­lőnek a szemüveg nem pótszer. A ke­ménység is csak látszólagos. Sokkal in­kább a megértés jellemzi, semmint a zord vezetői "tartás". És végeredmény­ben a szakmai felvértezettségből követ­kezik az említett tekintély. Amit az ember maga képvisel, az a lényeg, a szemüveg meg akár van, akár nincs. . .

Kovács Jánosné útja tulajdonképpen teljesen szabályos. A pápai közgaz­dasági szakközépiskola (1962-1966) elvégzése után, alig 19 évesen a bakonyszentlászlói. fmsz-nél lát munkához. Végzettsége szerint a könyve­lésben. Itt a szakmai ranglétra szabályai szerint leíróként kezdi és fokTól fokra emelkedve itteni pályacsúcsát a főkönyvelő-helyettesi beosztás jelenti. Ekkor - 1978-ban - az fmsz-ből áfésszé alakult szervezet új állomáshoz érkezett. A területi átrendeződései egy időben Bakonyszent­lászlóról hazatért Bakonyszentkirályra, lévén szentkirályi születésű. A Váralja Tsz-ben fontos, nagy áttekintést igénylő munkakörbe kerül ­ másfél éven át anyagkönyvelő. Hozzáértését, pontosságát hamar felisme­rik a tsz-ben, így nem kelt szenzációt, hogy 1980-ban Somfai László főkönyvelő helyettesévé teszik meg.

A főkönyvelő ugyan nem tartozott a szálfatermetű férfiak közé, a fiatal helyettes felnézett a szakmailag kiválóan képzett, elismert vezetőre. Következetességet, a tények tiszteletét tanulta tőle. Legyen az nagy ügy, amely a gazdaság egészét érinti, vagy éppen olyan, amely "csak" egy ember sorsával kapcsolatos.

Kovács Jánosnét nemcsak a szakmai tapasztalat emelte mind magasabb­ra, hanem munkaszeretete is. A szakközépiskolai ismereteit kevésnek tartotta, így egészítette azt ki mérlegképes könyvelői stúdiummal, felső­fokú szakképzettséget szerezve 1984. április l-jétől a Váralja Tsz főkönyve­lője. Kinevezése óta csak néhány év telt el-, a gazdálkodás közgazdasági feltételeit illetően igencsak kemény esztendő_ - de elegendő volt ahhoz, hogy igazolja vezetői rátermettségét és azt, hogy a szinte teljes 'női apparátust megértő szigorral képes igényes munkára késztetni.

A könyvelés, a nyilvántartás, az adminisztrációs apparátus viszonylag kis szervezet a Váralja Tsz-ben. Ez a kis szervezetre hivatkozás nem magyaráz­kodás, hogy lesz az nagyobb is - nem nagyobbá akarják tenni, hanem technikai eszközökkel felszerelve, hatékonyabbá. Jól tudják ugyanis, hogy az adminisztráció bármennyire is nélkülözhetetlen része a gazdálkodásnak, nem jövedelemtermelő. Az apparátus számára hangulatilag is sokat jelent, hogy nemcsak a tsz vezetői, a kétkezi tsz-tagok, alkalmazottak is becsülik, fontosnak tartják munkájukat.

Kovács Jánosné főkönyvelő csapatát tulajdonképpen négy részre lehet elkülöníteni. A titkárság dolga - Márhoffer Miklósné vezetésével-, hogy az elnök keze alá dolgozzanak. A háromfőnyi szervezet jártas a tanácsko­zások pontos rögzítésében, a gépírásban, az okmányokat iktatja. A veze­tők ügyeit - találkozóit, vendégek "programozását" - intézik. Kezük ügyében a telefon, a telex, adott esetben a CB-vel tartják a kapcsolatot. A tsz-központba érkező tsz-dolgozók és a kívülről jött rendészek elsőként a titkárság dolgozóival találkoznak. És a hang, a fogadtatás alakítja az érkezett első benyomásait. . .

A legnagyobb létszámú szervezet a könyvelés, élén Dévényi Tiborné csoportvezetővel. Roppant szerteágazó feladatot lát el az itt dolgozó nyolc nő. Anyagkönyvelés, főkönyvi könyvelés, számlázás, pénzügyek lebonyo­lítása... Es mindezt hagyományos segédeszközökkel, a korszerű technikát a számológép jelenti.

Nemcsak a főkönyvelőt foglalkoztatja a technikai elmaradottság ­mindenekelőtt könyvelőgépre és számítógépre lenne szükség, az adatgyűj­tés és nyilvántartás megoldására -, hanem a tsz vezetőit is. A pénzügyi lehetőségek azonban szigorú fontossági sorrendet diktálnak. Merthogy igencsak költséges a szinte mindent tudó eszközök beszerzése.

Gombás Ferencné vezetésével dolgozik a bérszámfejtés. Ez a négy nőt foglalkoztató szervezet áll a legközvetlenebb kapcsolatban a tsz több mint négyszáz aktív tagjával és alkalmazottjávaI. Nemcsak a keresetek pontos kiszámítását végzik, a munkaügy számtalan szövevényes dolgával foglal­koznak, a felvételek is ide tartoznak és nem utolsósorban az SZTK-ügyin­tézés.

Az üzemgazdasági rész súlyát a két ide tartozó nem érzékelteti igazán. Az talán többet mond, hogy egyikük, Papp Ferenc főkönyvelő-helyettes számviteli főiskolát végzett, Nemes Lajos viszont a belső ellenőr feladatát látja el.

A főkönyvelő és a tsz vezetősége is elégedett az adminisztrációs apparátus munkájával. Kovács Jánosné annak ismeretében, hogya szerve­zet dolgozói az utóbbi években jórészt kicserélődtek, különösen becsüli a fiatalok igyekezetét, felelősségtudatát. Kevesüknek van ugyan szakkép­zettsége, de a gimnázium jó elő tanulmányához, hogy előbbre jutásukat is egyengető képesítést megszerezzék. Kovács Jánosné türelmes és beleélő magatartását nemcsak az magyarázza, hogy maga is helybéli, munkatársai­nak ismeri személyes sorsát, emlékszik arra az időre is, amikor fiatal anyaként két apró gyereke nevelésének gondja nehezedett vállaira. Azt különösen megelégedéssel látja, hogy munkatársai önállóak, nem várnak utasításra, ha valamelyikük bármi okból hiányzik, elvégzik helyette a munkát. Ezt a belső rendet, a munka szervezettségét a termelőszövetkezet­ben megforduló külső ellenőrök látják, méltányolják is.

A Váralja Tsz-ben kialakult rend, hogy a négyes fogat - elnök, elnökhelyettes, párttitkár és a főkönyvelő - minden hétfőn vezetői megbe­szélést tart. Az ezeken való részvétel fontos számára, mert így ő is részese a gazdaság fontos ügyeit megtárgyaló összejövetelnek. Kovács Jánosné egyébként a vezetés demokratizmusáról azt tartja, hogy a döntés előtt nélkülözhetetlen a nézetek, a felfogások ütköztetése - de döntés után a közös állásfoglalás melletti kiállást érzi egyedül erkölcsösnek.

Nehéz volt önmagában elrendeznie a kezdet kezdetén, hogy mibe i_ csöppent bele, de az ember hamar természetesnek tartja, hogy bíznak benne, partnernek veszik, a vitában számítanak véleményére, javaslataira. Az a tény, hogy a tsz fizetőképes, sorban állás nélkül rendezi pénzügyi kapcsolatait - természetesen a közösség munkájának, erőfeszítésének az eredménye. A főkönyvelő asszony azonban nem titkolja, hogy az apparátus is méltó módon részes abban. Időnként nyomasztja a szabályozóváltozások áttekinthetetlensége - azok tömege, gyakori újraértelmezése -, de megbirkóznak a dzsungellel.

A tsz bármennyire is a tagok termelő vállalkozása - a vita elkerülhetetlen. Természetesen az egyenletes, a kiegyensúlyozott és tervszerű fejlesz tés híve, de nem lehet mindent egyszerre fejleszteni. "Meg kell győzni; másikat. Az ágazatok képviseljék magukat. Legyenek érveik, és ne csal igényeik" - így vall vezetői elveiről. Parasztcsaládból származik, édesapja tsz nyugdíjas tagja, így ezen az okon is magáénak tudja a gazdaságot, védi, gyarapítja azt.

Több mint két évtizede vesz részt a szövetkezeti mozgalomban. Az fmsz-es éveket is a magáénak tartja, az igazi azonban a Váralja közössége. A szabályozókat ugyan nehéz "kivédeni" , évről évre növekszik az elvonás, a túlzott adó megkeseríti az embereket, az infláció meg csak emelkedik ­optimizmusa mégsem hagyja el. Az a meggyőződése, hogy itt a Bakonyban is képesek boldogulni, és úrrá lesz gondjain az ország is.

Személyes ambícióját, a munkában való elmélyedését csak erősíti, hogy gyerekei már-már felnőttek. A nagylány, Gabriella kozmetikus, Ákos viszont asztalos lesz; férje a téglaiparban dolgozik. Látszólag külön lekötöttséget jelent, hogy a népi ellenőrzés "aktivizálja", bizottsági tag, valójában örömmel végzi a megbízatást. A tsz megbecsülését látja benne, egyben azt is tapasztalhatja: személyének szól, szakmai elismerését érzi az egy-egy vizsgálatban való részvételével. Innen van derűs kiegyensúlyozott­sága. A szemüveg adta kemény szigor - csak látszat.

Vetés szántás nélkül 

NÉMETH LAJOS

A NÖVÉNYTERMESZTÉS LEHETŐSÉGEIRŐL

 

A Váralja Tsz növénytermesztését egy sor hátrányos körülmény nehezíti. A bakonyi gazdaságokról az tudott, hogy a domborzat sók gond forrása. Utalha­tunk itt a gépek fokozott igénybevételére, az átlagot meghaladó javítási és üzemanyagköltségre. A termelés bi­zonytalansági tényezője a hűvös klíma. Az említett természeti adottságoknak van még egy további kapcsolódása, amiről ritkán esik szó. Ez pedig nem más, mint az összes területen belül a szántóföld alacsony aránya. A jellemző az, hogy a szántó az adott gazdaság nagy részét jelenti, a Váralja Tsz-ben ez lényegesen alatta marad az 50 százaléknak. Az 1200 hektárnyi gyepnek is csak alig harmada legelő, a többi talajvédő.     ­

A szántóföld nagysága nem éri el a kettőezer hektárt. Ezen kell úgy gazdálkodni, hogya szarvasmarha-állomány bőséges takarmányhoz jus­son, de hely kell a pénzt hozó árunövényeknek is. A gazdaság növényter­mesztési ágazatvezetője Németh Lajos, fiatal szakember, 1955 októberé­ben született. Szüleitől örökölte a gazdálkodás iránti vonzalmát, ugyanis mindketten mezőgazdasági technikusi végzettségűek voltak. Németh La­jos Kőszegen járt mezőgazdasági szakközépiskolába, majd 1980-ban Keszthelyen kapta meg általános agrármérnöki diplomáját. Első munkahelye a Váralja Termelőszövetkezet. Kezdetben gépüzemelő agronómusként dolgozott - ötlettel, kezdeményezéssel. Négy év múltán Waller Tibor ágazatvezető-helyettese lett, akitől a gyakorlat sok fogását sikerült elles­nie. Amikor 1986 szeptemberében Waller Tibor "pedagógusnak állt", Németh Lajos kapta a megbízást. Mi más is lehetett az útravalója: dolgozzon úgy mint eddig, csak eredményesebben.

Tudta jól, az óvatos útravaló nem képességei alábecsülésének szólt, hanem annak a tapasztalatnak, hogy itt a legnagyobb szakszerűség mellett is fontos szerepük van a külső körülmények szerencsés összejátszásának. A már csaknem évtizedes helyi tapasztalatból Németh Lajos azt rögzítette maga számára programnak, hogy minden szakmai tudást a hozamok stabilizálásának kell alárendelni. Lehet itt gazdálkodni, meg kell találni a megfelelő szerkezetet, és ha anyag, eszköz rendelkezésre áll, az ágazat megfelel a várakozásoknak.        .

Növénytermesztőnek lenni a bakonyi terepen - nem éppen irigylésre méltó helyzet. Itt a ráfordítást újra és újra szembesíteni kell a megtérülés­sel. Ha bármi ok miatt a termés nem a remények szerint alakul, a szakember könnyen megkaphatja még vezetőtársaktól is, hogy túl sok a költség, nem lehetett volna ezzel, azzal (minek a "legdrágább" vetőmag, kevesebb növényvédő szer is megteszi, új gépekre, ha jut...) takarékos­kodni. Németh Lajos természetesnek tartja, hogy olyan kiélezett helyzetű ágazat, mint a növénytermesztés, üzemen belül is gazdasági diplomáciát követel, szövetségesekre van szüksége, törekvései támogatókkal valósítha­tók meg.

A viszonylag kevés szántófölddel jól lehet gazdálkodni. Alapvető természetesen az állattenyésztés takarmányának fedezése. A kukorica vetőmag-kínálat egyre gazdagabb. Az új fajták, az új tartósítási eljárások növelik a gazdaság lehetőségeit. Korábban csak silókukoricát termeltek, újabban szemest is. A nedvesen, roppantott módon tárolt, tartósított kukorica akár 35-40 százaléknyi vízzel betakarítható. Hosszú, meleg ősz teljes értékű szemes termést ad. És az csak olcsóbb, mint a vásárolt abrak. Németh Lajos a módszerek gazdagításában is .nagy lehetőséget lát. A lucerna részes betakarítása minden várakozást felülmúl. Van hozzá ember, és a széna minősége kifogástalan! A kukorica felértékelődése, a fehérje­árak alakulása azt erősíti, hogy még megbízhatóbbá kell tenni a kukorica és a lucerna termesztését.

A gazdaság legfontosabb árunövénye - területe 600 hektár körül alakul ­a búza. Az 1988. évi csaknem 46 mázsás hektáronkénti hozamával erősíti helyét. A repce ugyan ingadozó, de nem lehet róla lemondani. Az anyarozs jól fizet, a rostlen területe ugyan harmadára csökkent, értékét a termés jelenti természetesen, de nem utolsó szempont, hogy szinte minden növénynek kiváló előveteménye. A napraforgó kényes növénnyé vált. Területét nemcsak növényegészségügyi megfontolások, hanem a közgaz­dasági feltételek változása is alakítja. Az árakról van szó, természetesen. És az a tevékenység minden területén irányadó.

A növénytermesztést a tsz pénzügyi-gazdasági kondíciójához képest megfelelő műszaki bázis támogatja. A talaj munka jó minőségű és idejében való elvégzéséhez öt nagygép - 180-250 lóerősek - és további 13 MTZ traktor - ezek vonóereje 50-80 lóerő - áll rendelkezésre. Megnyugtató a kombájnpark. A hat darab E 512-es jelű betakarítógép ellátja feladatát. A tipizálást az alkatrész-utánpótlás nehézkessé ge indokolja, és a viszonylag szerény hozamok szólnak amellett, hogy a gazdaság ne törekedjen különö­sen nagy teljesítményű (és drága!) kombájnok beszerzésére. A gépparkot sok egyéb munkaeszköz mellett két silózó, három fűkasza, három IHvetőgép egészíti ki. Az IH vetőgépek jó minőségű munkára képesek, de éppen az itteni domborzati viszonyok miatt vontatásukhoz 180 lóerős traktor szükséges. Más, kedvezőbb helyzetű gazdaságokban vetéshez ilyen nagy vonóerőre nincs szükség.

Kukoricában, napraforgóban lényeges változást hozhatna a szemenkénti vetés, de az szinte elviselhetetlenül drága.

A növényvédelem is rendelkezik a munkához szükséges eszközökkel. Az IFA-ra szerelt Kertitox Góliát és a hozzákapcsolódó permetlé keverő kocsi nagy teljesítményre képes. A Novor 1005-ös szántóföldön hasznos perme­tező, a raktár-fertőtlenítésben is jó szolgálatot tesz. A nagyüzemi növényvé­delem mellett szervezett a háztáji burgonya növény-egészségügyi ellátása. 1988. november 1-jétől Zentai Gábor növényvédelmi üzemmérnök szemé­lyében új szakember áll az ágazat élén. A munkacsúcs idején ellátja a gépek irányítását, és a tápanyag-gazdálkodás is a feladatai közé tartozik.

A növénytermesztés korszerű eszköztárához sok minden hozzátartozik. így például magtárra és szárítóra is szükség van. A bakonyoszlopi 2 ezer tonnás magtárhoz Colman szárító kapcsolódik, ez utóbbi helyzete azonban eléggé bizonytalan. Elhasználódott, ráadásul alatta bauxit van.  Értékes a dudari magtár (300 tonna termény elhelyezésére alkalmas), de szükség esetén kisebb színek, tárolók is rendelkezésre állnak.

Németh Lajos szakvezetői gondolkodásában a korszerűségre, a gazdasá­gosságra és az újításra törekvés egymás mellett áll. A helikopter alkalma­zása adott helyzetben (növénybetegség váratlan jelentkezése, időjárási viszonyok kényszerítése idején) nagy lehetőség, de olyan költséggel jár, amit még kiváló termés is nehezen egyenlít ki. Ez a körülmény támogatta, hogy a földi gépek használatához biztonságosabb feltételeket teremtsenek.

Ennek bevált eszköze a művelő utas vetés, növényvédelem. A szántás nélküli talaj-előkészítés ugyancsak életrevaló és hatékony eszköz. A rozs, a repce eke nélkül, tárcsákkal előkészített magágyba került, de ugyanígy a búza felénél nagyobb része is. Fantáziát látnak a mélylazításban is. A kétévente ismétlődő művelet hasznossága szembetűnő eredményeket hoz. Az ágazat azzal is fogni akarja a pénzt, csökkenteni a termelés költségét, hogy a búza, a repce, a tavaszi árpamagot a vetés előtt maga csávázza.

A szarvasmarha-tenyésztésben bekövetkezett változás sincs hatás nélkül a növénytermesztésre. Megnőtt az állomány, de még nagyobb jelentősége van annak, hogy az új tehenészeti telep mélyalmos, és ott nagy tömegű és kiváló minőségű talaj tápláló anyag termelődik. Németh Lajos személyes megelégedése, hogy a tsz vezetősége az új helyzetben korszerű módon értelmezi a talaj erő-gazdálkodást. Felértékelődött a szalma, betakarítása olyan figyelmet kap, mint az árunövény. Nem pazarolódik, mint korábban

éveken át. Nem eszményi még a helyzet, de az, hogy ma már évente­150-200 hektár szántóra képesek nagy tömegű és jó minőségű szerves anya­got kijuttatni - jelentős előrelépés.

Még akkor is fontos változás, ha az ágazat nem ingyen kapja az istállótrágyát. Mázsánként 20 forinttal terhelik az ágazatot és egy-egy hektárra 400-500 mázsát juttatnak ki.

Németh Lajos ugyan a saját bőrén érzi a gazdálkodás feltételeinek szigorodását (azt, hogy a termelés költségei lényegesen gyorsabban nőnek, mint a felvásárlási árak), mégis optimista. A sokévi átlaghoz képest 10-15 százalékkal is növelhetőnek tartja a hozamokat és a termelés eszköztára ugyancsak bővül. Ehhez, a magasabb hozamokhoz, a jövedelmezőség javításához az kell, hogy a növénytermesztéshez kapcsolódó részek ­gépesítés, javítás - még jobban együtt dolgozzanak, és a csapat minden dolgozója tudja: mi áll rajta. Olyan egyéni érdekeltségre van szükség, amely a minőséget alapvető normává teszi - a talajerő-gazdálkodástól a vetőmag előkészítéséig, betakarítástól a termény magtárba vagy a silótérbe juttatásáig. Érdekeltség kell, célokat kitűzni, alakítani az emberi magatar­tást - ezt vallja stratégiájának Németh Lajos, a növénytermesztés ágazat­vezetője.

 

 

Nézem ezeket a képeket, és így ekkora időtávlatból azért látszik valami fejlődés a gépesítés terén. Még megvan az öreg E-281 silózó, de az idén már egy Claas Jaguár 6 soros silózóval vágja az aszály gyötörte kukoricát Répás Karcsi. Akkora a teljesítménye, hogy gyakorlatilag nem lehet kiszolgálni szállító járművel. Megnéztük középső unokámmal Gergővel, Karcsi igen nagy büszkeséggel nyomta az álom gépnek a gázt.

KÖZSÉGÜNK ESEMÉNYEI

 Állam alapító Szent István ünnepén:

Az idei évben is megtisztelte községünk Szent István napját - már nem az alkotmány ünnepét - rendezvénnyel. Nem a szokásos helyen és nem a szokásos élénk érdeklődéssel, de megvolt. Azért különösen fontos ez számomra, mert mintha távolodnánk egy kicsit István, állam alapító királyunk szellemiségétől. Kelet felé kacsingatunk, ami még hagyján, de sokan, közte szívemhez közel álló emberek is úgy élik ezt meg, a mohamedánok a hinduk, és a kínai vallás gyakorlói a mi barátaink, és a követendő utunk. Ezt én nehezen emésztem. Nem tudok, meg nem is akarok elszakadni attól, amit a keresztény civilizációban felnőve magamba szívtam, annak ellenére sem, mint tudják a rendszeres templomba járók, én nem vagyok az.

Tehát megvolt a rendezvény, 18-án szombaton, a foci pályán és a Kurta kocsma udvarában, a következő programmal:

Kispályás futballmérkőzések 9-13 óráig,

Főzőverseny 10-13 óráig,

Motoros bemutató 15 órától,

Bál a Kurta kocsmában 20 órától.

 

Az augusztus 20-i ünnepséget a Művelődési Házban tartották, ahol Csillag Zoltán polgármester, és Gilicze Tamás református lelkész mondtak ünnepi köszöntőt. Átadták a „Bakonyszentkirályért" emlékérmet, a „Szép otthon, példás porta" díjat, megáldották az új kenyeret, meg koszorúzták a Szent István szobrot. Műsort az Erzsébet Nyugdíjas Klub, és a bakonyszentkirályi diákok szolgáltattak.

Íme néhány fénykép a rendezvények elejéről:

 

 

HÁZ AVATÓ

 

 

Írtam egy fényképekkel illusztrált cikket a bakonyszentkirályi tsz iroda végnapjairól a 2012. februári számban. Amikor a kipakolt irodáról készült képeket raktam fel, elhatároztam, megpróbálom az új tulajdonos által felújított épületről készült képeket is feltölteni. A Varga családnak köszönhetően részt vehettem az átadáson, így ez sikerült is.

Az építők – köztük bakonyszentkirályiak is – szép munkát végeztek. A volt iroda a család és a vadásztársak pihenő és találkozó helye lesz. Íme néhány kép a megújult épületről.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

SPORT

 

Változás állt be a helyi sportegyesület életében. Praktikussági okokból, ettől a szezontól, átigazoltak a Győr megyei bajnokságba. Veszprém megyében egész megyéssé vált a nevezői kör, így jelentősen meg növekedett volna az utazási terület, vele a költség. Ezt már a foci csapat nem tudta volna vállalni, ezért döntöttek a megyeváltás mellett.

Jól is indult a szezon. Idehaza a szeptember 16.-i meccsen az ifi jelentős győzelmét követően a felnőtt csapat is verte Győrszentivánt 4:1-re. Gratulálok a sikerhez.

 

A mérkőzés néhány képe:

 

 

 

 

 

ANEKDÓTÁK, VICCEK

A hölgy andalogva hallgatja a közönségnek hátat fordító zongoraművész játékát.
Odahajol a férjéhez, és megkérdezi:
- Szerinted is Mozart?
A férfi megvonja a vállát.
- Fogalmam sincs. Majd meglátod, ha megfordul.

Két barátnő sétál a lóverseny pálya mellett:
- Te Joli, menjünk be és fogadjunk - mondja az egyik.
- Jó, de azt se tudom, hogy hogy kell - mondja a másik.
- Hányas bugyit hordasz? - kérdi az egyik.
- 2-est.
- Jó, én meg 3-ast. 2+3=5 tegyük meg az 5-ös lovat.
Befut az 5-ös ló, nyernek egy csomó pénzt.
- Próbáljuk meg megint, hányas melltartót viselsz?
- 3 -ast
- Én meg 4-est. 3+4=7 tegyük meg a 7-es lovat.
Megint nyertek. Otthon elmesélik.
- Na most megyünk mi - mondja az egyik férj. Kimennek a lovira, azt
kérdezi az egyik:
- Komám te hányszor szoktad az asszonyt megdugni hetente?
- Én 4-szer.
- Én meg 5-ször 4+5=9 tegyük meg a 9-es lovat - mondja az egyik.
Megtették, de vesztettek mert befutott a 2-es ló. Erre azt mondja a másik:
- Látod komám ha te is az igazat mondod meg én is az igazat mondom,
most nyertünk volna egy csomó pénzt.


A rendőr elhatározza, hogy lékből akar horgászni, neki is kezd a csákánnyal.
Egyszer csak felülről megszólal egy égi hang:
- Nincs a jég alatt hal.
De a rendőr csak csákányoz tovább, mire a hang másodszor is megszólal:
- MONDOM, hogy nincs a jég alatt hal!
A rendőrt nem érdekli a hang, ő csak szorgalmasan csákányoz tovább.
- Hidd már el cimbora, hogy a jég alatt nincsen hal!
Mire a rendőr:
- Ki vagy te, hogy beleszólsz? Ne szólj bele, én rendőr vagyok!
- Én meg a műjégpálya gondnoka....

A cirkusz járja a falvakat és egyik nagy attrakciójuk, hogy az artista
a szájában lógatja a farkánál fogva a disznót és megmondja, hogy hány kiló.
A paraszt gazda így szól a fiához:
- Gergő fiam, ugorj haza anyádért, mert ilyet még ű se látott ...
A gyerek haza rohan , majd kisvártatva vissza is jön...
- Ídesapám, gyűjjék haza, anyánk mérlegeli a postást.

Egy pasas lélekszakadva rohan a lejtőn haladó busz után. Odaszól egy járókelő:
- Mit erőlködik annyira? Mindjárt jön a következő!
- Az lehet, de annak nem én vagyok a vezetője!

Apuka sétál a gyerekével egy kastély romja körül. Mindenütt ledőlt
falak, ledőlt oszlopok, elgurult kövek. A kisfiú odafordul az apjához
és megkérdezi:
- Ugye itt tanult anya vezetni?

A kerékpárversenyzőt halálos baleset éri. Az özvegyet behívják a hullaházba, hogy azonosítsa a holttestet. A boncmester kihúzza az első fiókot: üres. A másodikat: üres. A harmadikat: üres. Ekkor megszólal az özvegy:
- Igen, ő az, ráismerek! Sose volt benne az első háromban.

Két hulla sétál a temetőben, az egyik sírkövet cipel a hátán.
Megkérdezi a másik:
- Minek cipeled azt a sírkövet?
- Egy lépést sem teszek az irataim nélkül..

Mi van az intenzív osztály ajtajára írva?
- Kérjük, a sípszó előtt hagyjon üzenetet!

A vadász az erdőben megbotlik egy kiálló gyökérben, és véletlenül tökön lövi magát söréttel.
Viszik a kórházba, úgy-ahogy összefoltozzák.
Műtét után az orvos azt mondja:
- Itt egy barátom címe, délután keresse fel!
- Urológus?
- Nem, furulyaművész, és megmutatja magának, hogy hogyan rakja az ujjait, hogy ne pisálja szembe magát.

Új beteg érkezik a kórterembe. Kellemetlenül érinti, mikor már első nap a bal oldali ágyszomszédja elpatkol.
Mikor még ugyanaznap a jobb oldali szomszédját is letakarja a nővérke, felháborodottan fakad ki:
- Igazán fenntarthatnának egy külön kórtermet haldoklóknak.
- Ez az!

Alkalmi pár a hotelszobában meghitten szeretkezik, amikor a csaj megszólal:
- Van egy kis gond. AIDS-es vagyok.
- Én is - mondja a srác.
- De én csak vicceltem.
- Többet nem fogsz!

Nővér a beteghez:
- Remélem nem babonás!
- Miért?
- Ezen túl csak bal lábbal tud felkelni...

A messzi tajgán egy szőrmebundás ember vadászni tanítja a fiát.
- Látod, ott a medve - és puff lelövi.
- A húsáért vadásszuk.
De nézz csak oda! Ott egy geológus - és puff, azt is lelövi.
- Azt meg a cigarettájáért.

Mit mondott, doktor úr?
-Darázsderékpók?
- Méhnyakrák kedves, méhnyakrák.

Hogyan előzhetjük meg a rákot?
- Szívinfarktussal.

Az új vendéget megvágja a borbély. Némi mellébeszéléssel próbálja kiengesztelni:
- Khmmm... bocsánat uram, járt már nálunk?
- Nem, a lábamat a háborúban vesztettem el.

 

Oldal: Váralja tört 2012. szeptember
K ö z é l e t - © 2008 - 2024 - szentkiralyikozelet.hupont.hu

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat